Zuigéber Ákos: „A futsal segített abban, hogy a nagypályán még több jó megoldásom legyen”
Zuigéber Ákos nevét nemrég ismerhette meg szélesebb körben a magyar fociszeretők egy része. Az u17-es válogatott játékosa a sikerrel záruló elitkörben a norvégok és a bosnyákok elleni meccset is eldöntötte, előbbit egy utolsó perces szabadrúgásgóllal. A válogatott ugyan Belgiumtól kikapott, de így is részt vehet a májusi korosztályos Európa-bajnokságon, ahonnan majd az u17-es VB-re is kvalifikálni lehet. A 2002-es születésű játékos jelenleg az MTK-ban nagypályán futballozik, Érden futsalozik, sőt, korábban a strandfocit is kipróbálta. Mindezekről kérdeztem őt. Interjú.
Az u17-es válogatott egy nem könnyű csoportból, Norvégia és Bosznia-Hercegovina előtt csoportmásodikként jutott ki az Európa-bajnokságra. Az előző generációból, amely u17-es EB-n járt, többen külföldi csapatokból jöttek, tőletek mindössze ketten. Mit gondolsz, miért lehet mégis ilyen erős ez a csapat?
Attól még, hogy nem játszik a fél csapat külföldön, megvan bennünk az a tudás, amivel lehet hozni a meccseket. Elsősorban mi csapatként vagyunk nagyon jók, szerintem ez volt ennek a kulcsa, hogy mi tovább tudtunk jutni.
Mindhárom meccsen szóhoz jutottál, és két meccset te döntöttél el a góloddal. Ennél jobban nem is sikerülhetett volna ez az elitkör?
Igen, mondhatjuk. A norvégok ellen még jobb érzés volt eldönteni a meccset egy utolsó percben lőtt szabadrúgás góllal. Még jobb lett volna, ha a belgák ellen is tudok egy gólt szerezni, ez végül nem jött össze. De összességében elégedett vagyok a saját teljesítményemmel, egy ilyet várnék magamtól Írországban, az EB-n is.
A norvégok és a bosnyákok legyőzése után a belgák ellen nem jött össze a siker. Valóban ilyen erősek, vagy csak mi fáradtunk el jobban a harmadik mérkőzésre?
A belgáknak nagyon erős csapatuk van, ez tény és való, más szinten vannak ők. Szerintem az is közrejátszik szintén, hogy az egész csapat fáradt volt. Talán már mindenkinek az volt a fejében, hogy megvan a továbbjutás, ezért egy kicsikét kiment a fejekből a belga meccs. Ettől függetlenül küzdöttünk, de már az első félidőben elfáradtunk, mert nagyon nyomtak. De annak ellenére, hogy kikaptunk a belgáktól, sikerült a továbbjutás.
Mi a célkitűzés az EB-re? Vagy lehet-e már egyáltalán beszélni ilyenről?
Egy célt kitűzni mindig fontos dolog. Nincs horrorcsoportunk, de itt már nincsenek gyenge csapatok, minden meccsen oda kell tennünk magunkat, még jobban, mint az elitkörben. És hogy nekünk mi a célunk? Szeretnénk továbbjutni, és továbbmegyek: szeretnénk magunkat kvalifikálni az u17-es Világbajnokságra, Brazíliába!
Az MTK-ban köztudottan előszeretettel dobják a fiatalokat mélyvízbe, de az NB1-es bemutatkozásod – igaz 16 évesen még talán korai is lenne – várat magára. Az edzőváltás szerinted felgyorsíthatja ezt a folyamatot, hogy minél előbb debütálj a felnőtt élvonalban?
Nem tudom, nem ismerem az új edzőt. Természetesen szeretnék minél hamarabb bemutatkozni az NB1-ben, a koromtól függetlenül, mert szerintem nem kis szó, ha egy srác 16-17 éves ott van, és játszik a magyar élvonalban. Ez is a célom itt a klubnál, meg persze az, hogy fejlődjek napról-napra és egyre jobb legyek.
A nagypályás labdarúgás mellett jelenleg futsalozol is, az Érdi VSE-ben. Hogy jött ez a kettős terhelés, miért döntöttél úgy annak idején, hogy a labdarúgás két változatát is kipróbálod – ráadásul egyszerre? Mennyit segít a futsaltudás a nagypályán?
A futsal is egy jó terhelés. Egész végig koncentrálni kell, nagyon sok technikai megoldás van, ebben lehet fejlődni. Az EB-ig, amíg csináltam, sokkal jobban ment minden, mert sokkal több meccs volt a lábamban, amivel sokkal jobban pörögtem és jobban éreztem a labdát. Segített abban, hogy a nagypályán még több jó megoldásom legyen.
Sőt, korábban a strandlabdarúgást is űzted, az milyen volt, hogyan emlékszel vissza rá?
Az is fárasztó volt, mert homokba futni még fárasztóbb, mint füvön vagy teremben. Azt is – ahogy mindent, ami labdával történik -, nagyon szerettem. Voltak jó élményeim, voltam gólkirály tornán, úgyhogy jó volt, szeretem azt is nagyon csinálni.
Hogyhogy végül azt hagytad abba, és nem a futsalt?
Mert Gyöngyösön van a csapatom, és jelenleg az messze van ahhoz, hogy minden nap lejárjak oda.
Hogyan jellemeznéd a játékodat egy mondatban, mik az erősségeid?
Erősségnek mondanám azt, hogy gyors vagyok, a fizikai adottságaim is megvannak ahhoz, hogy megálljam a helyem az u19-ben is. Gólérzékeny és gólerős vagyok. A gyengébbik lábamat is használom, és szerintem ezzel is előrébb tartok valamennyivel, mint a többség.
A Football Factor egy sportruházattal foglalkozó cég, ezen belül is kiemelt jelentőségűek a focicipők. Te milyen cipőben futballozol most?
Én Nike Mercurial Superfly-ban játszom. Nagyon szeretem, kényelmes, fekszik a lábamra, nem szorít. Igazából mindenfajta Nike cipő tetszik, de ez az, ami úgy igazán.
Nézd meg Webshopunkat is!
MAGYAR VÁLOGATOTT felszerelések
