Szappanos Péter: „Három éve minden nap erre készültem” – interjú
Tavaly ősszel a helye még bombabiztosnak tűnt, avagy kirobbanthatatlannak tetszett az NB II-es Zalaegerszeg kapujából. Mind a huszonegy őszi ZTE-bajnoki összeállítása Szappanos Péter nevével kezdődött, ám hiába ment jól számára a védés, a tavaszra elfogyott körülötte a levegő.
A karrierjét Jászberényben kezdő, a későbbiek során a Ferencváros utánpótlásában is pallérozódó Szappanos Péter azonban olyannyira nem adta fel, hogy idén nyáron a ZTE-ből egy osztályt előrelépve az élvonalban találta magát.
– Vágta a centit?
– Ahogy és akik ismertek engem, azok közül mindenki azt mondta, nem fogom bírni, és még én is néha elhittem, hogy nehéz lesz, mégis meglepően jól bírtam – felelte Szappanos Péter, az NB II-ben 44 egységgel a tizenhatodik pozícióban záró Zalaegerszeg immár csak korábbi, az NB I-ben 37 ponttal a kilencedik helyen végző Mezőkövesd jelenlegi kapusa. – Szerencsére huszonhét évesen kicsit másként kezeltem ezt a helyzetet, mert tisztában voltam azzal, hogy nem a teljesítményem miatt kerültem ki a csapatból. Az amúgy jobban megviselt volna, ha amiatt vesznek ki, esetleg más okból kifolyólag hanyagoltak volna. Mindenki tudta, miért nem játszom, miért nem vagyok meccskeretben.
– És miért?
– Mert nem hosszabbítottam meg a szerződésemet. Volt egy ímmel-ámmal tett ajánlat, amire azt mondták, ez az ajánlat, én meg arra azt mondtam, hogy nem fogadom el. Pluszban ott volt a Puskás Akadémiás dolog, ugyanis oda tudtam volna igazolni télen, de nem tudtam megegyezni a Puskással, mivel nem voltak olyanok a szakmai feltételek. Jól hallotta, ugyanis nem csupán az anyagiak játszhatnak közre egy-egy átigazolás meghiúsulásában.
– Meglehet, nem ön a kompetens ebben a kérdésben, de az miként lehetséges, hogy újdonsült csapattársát, a szintén nyáron igazolt Nagy Richárdot az ugyancsak NB II-es Vác színeiben nem szerepeltethette az edző-édesapa Nagy Tibor, mert nem hosszabbított? Szappanos Péter hasonló ok miatt nem léphetett pályára, miközben ott van a világbajnokságon szereplő svájci válogatott egyik legjobbja, Stephan Lichtsteiner, aki sokáig dévánkozott, ám nem maradt az olasz bajnoki címvédő Juventusnál, hanem aláírt az angol Arsenalhoz, mégis játszatták ezután is. Hogy is van ez? Szembe megyünk a nemzetközi trenddel?
– Csupán annyit reagálnék, hogy Zalaegerszegen hat embernek járt le a szerződése a nyáron, akik közül egy nem volt a meccskeretben, és az én lennék.
– Ehhez képest az élvonalban találta magát. Hogyan?
– Ahogy vége volt a másodosztályú bajnokságnak, akkor volt szó a mezőkövesdi lehetőségről. Voltak érdeklődések, amikor kiderült a Puskás-sztori, mi több, néhány helyen azt írták, hogy kikerültem a ZTE keretéből, ami nem igaz, csak nem játszottam. Ugyanúgy a csapattal edzhettem, ott voltam mindenhol, csupán a meccskeretbe nem kerültem be. Magyarországon szinte mindenki mindent tud a másikról, ami azért jó, mert ismerték a helyzetemet, hogy miért is történt ez, ám amint vége lett az NB II-es szezonnak, több ajánlat is befutott.
– A legjobb lehetőségre bólintott rá?
– Nézze, a korábbi rövid időszakban csak a Mezőkövesd keresett az élvonalból, a többi ajánlat NB II-es volt. Aztán akadt egy kérdőjeles NB I-es érdeklődés, esetleg külföld is szóba jöhetett volna, de utóbbira nagyon kevés esélyt láttam, sőt, nem is lett volna reális.
– Arra azért felkészült, hogy sokkal inkább tűzközelben, jobban fókuszban lesz, több figyelem irányul önre, mint a második vonalban?
– Három éve minden nap erre készültem, mert Zalaegerszegen mindig úgy mentem ki dolgozni, hogy az NB I a cél. Előbb odakerülni, aztán megmutatni, hogy joggal, megérdemelten vagyok ott. Sok összetevős történet ez, odafigyelés és szerencse kérdése is, hogy amikor a lehetőséget megkapom, azzal élni tudok-e?
– Amikor Króner Péter alakulatában, az NB III-as Dunaharaszti MTK-ban futballozott, sejtette, hogy ahhoz képest viszonylag rövid időn belül az élvonalban találja magát?
– Akkoriban az volt minden vágyam, hogy egy NB II-es klubhoz kerülhessek, profi körülmények közé. Egyéves kitérőm volt Tatabányán, három szezon után, a dunaharaszti bajnokcsapatból kerültem oda, ám gyakorlatilag epizódszerephez sem jutottam. Ezt követően visszamentem Dunaharasztiba, hogy ismét védjek, meccsben legyek, majd sikerült elkerülnöm Zalaegerszegre, aminek iszonyatosan örülök, mert nagyon profi körülmények között készülhettünk az NB II-ben, és ott is sikerült gyorsan bekerülnöm a csapatba. Ráadásul jól alakult a bemutatkozásom, így bennragadtan, márpedig három és fél évig tartott ez a bennmaradás, amit nem gondoltam volna. Végigjártam a szamárlétrát, haladtam szintről szintre, és most, lassan huszonnyolc évesen úgy érzem, jobb, hogy így kerültem ide.
– Első számú cerberusként számítanak önre a matyóföldiek?
– Kimondva nincs semmi, de azt biztosan mondhatom, hogy Dombi, azaz Dombó Dávid számít most az első számú kapusnak. Ő védett az előző félévben, vele maradtak benn, régebb óra ott van, úgyhogy nyilván nekem annyival sokkal jobbnak kell lennem, hogy esélyt kaphassak. Nekem az a feladatom, hogy bizonyítsak és megnehezítsem az edző dolgát, kit tegyen a kezdőbe.
– Ezek szerint nem úgy áll neki, hogy az első félév a beilleszkedésé, a másodikban megpróbál igazán komoly vetélytársa lenni az első számú kapusnak?
– Mindenképp úgy vágok bele, hogy bizonyítani akarok. A féléves beilleszkedés első hallásra hosszúnak tűnik, aztán majd az élet eldönti, miként sikerül. Szerencsére sok embert ismerek a csapatból, remélem, a beilleszkedéssel nem lesz probléma. Persze, hogy a ritmust miként tudom felvenni, az más kérdés, de szerintem ezzel sem lesz gond. És ha gyorsan sikerül, akkor mehet a verseny!
– A napok is mentek, mégpedig mint a Japán válogatott tagjai, szélvész gyorsan. Volt ideje a lazításra?
– Hosszúra nyúlt a bajnokság, de ebből a szempontból szerencsére nekem nem voltak meccseim, így fejben annyira nem voltam fáradt, plusz amint vége volt a pontvadászatnak, el tudtam egy hétre menni a kedvesemmel pihenni, szóval sikerült a feltöltődés. Meg aztán ugye fél éve nem volt tétmérkőzésem, nem voltam meccskeretben, így ki vagyok éhezve.
– A világbajnokságot mennyire van módja figyelemmel kísérni?
– Követem az eseményeket, elég sok meccset láttam. Kimondott favoritom amúgy nincsen, általában azoknak a csapatoknak szoktam szurkolni, amelyiknek szeretem, vagy nagyon elismerem a kapusát. Mivel a svédek Zlatan Ibrahimovicsot nem vitték ki Oroszországba, nem tudok nekik szurkolni, pedig ő a kedvenc játékosom.
– Van olyan kollégája, aki miatt a képernyő elé telepszik?
– Keylor Navas ismét bizonyította, miért ő a Real Madrid kapusa. A brazilok bármelyik cerberusa, Alisson és Ederson is egyaránt kiváló, mindkettőnek imádom a játékát, valamint azt a lábmunkát, amit képviselnek, mert olykor a mezőnyjátékosokat megszégyenítik. Amúgy meg még a francia Hugo Llorist is nagyon kedvelem.
– Merne tippelni a végső befutóra? Vagy a torna kezdete előtt volt, amelyik nemzeti együttesben bízott?
– A franciákat mondanám, mert elég régóta együtt vannak, no és olyan topfutballistákat hagytak otthon, mivel jobbak vannak náluk a keretben. Szóval rájuk tennék titkos favoritként, de majd meglátjuk, meddig sikerül eljutniuk, mindenesetre tetszik a játékuk, amit mutatnak.
Nézz szét Webshopunkon!
MAGYAR VÁLOGATOTT felszerelések
SPANYOL VÁLOGATOTT felszerelések
ARGENTIN VÁLOGATOTT felszerelések
NÉMET VÁLOGATOTT felszerelések
FRANCIA VÁLOGATOTT felszerelések
PORTUGÁL VÁLOGATOTT felszerelések
BRAZIL VÁLOGATOTT felszerelések
