Technikai készségek és gyakorlásuk a labdarúgásban – 4. rész
Sporttudomány

Technikai készségek és gyakorlásuk a labdarúgásban – 4. rész

A labdarúgópályán nyújtott teljesítmény egyik meghatározó tényezője a technika, azaz, ahogy az adott mozgást, mozdulatot miként és hogyan kivitelezi a labdarúgó. Amikor a futballt egészen kicsi korban elkezdik tanítani az utánpótlás-játékosoknak, rendszerint a technikai elemek gyakorlásával foglalkoznak első körben, sőt, akár évekig csak és kizárólag ezzel. Ami persze nem mindig célravezető, de ezen cikk nem erről hivatott szólni.

Sokkal inkább arról, hogy bemutassam, összeszedjem, milyen alapvető technikai készségeket kell elsajátítani egy focistának a képzés során, és azok miképpen edzhetőek, gyakorolhatóak, milyen gyakorlatok léteznek a fejlesztésükre. Vágjunk is bele – újabb edzéselméleti cikksorozat, itt, a Football Factor Blogon!

Ez a negyedik rész, amelyben a labdaszerzésről és a becsúszó szerelésről lesz szó. Az elsőben a labdakezelésről, a labda nélküli mozgásról és a cselekről, a másodikban a a labda le- és átvételéről, a harmadik részben pedig a rúgásfajtákról esett szó.

Labdaszerzés, szerelés:

Ahogy a támadójátékosok megtanulták, hogyan tévesszék meg a hátvédeket trükkös cseleikkel, a hátvédeknek is egyre hatékonyabb módszerekkel kell a labdaszerzésre törekedniük.

Az 1954-es világbajnokságon, amikor Németország először lett aranyérmes (sajnos épp Magyarországot verte meg a döntőben), a német játékosok rendszeresen becsúszó szereléssel próbáltak labdához jutni. Annak idején ezt a technikát némiképp lekezelően a szövetségi kapitányról elnevezett, Sepp Herberger-féle kaszálásként emlegették. Az azóta eltelt időben azonban minden jó védőjátékos elsajátította ezt a technikát.

Általában a következő hat szerelési fajtát különböztetjük meg:

  • szerelés szemből érkezve
  • szerelés testi erővel, vállal
  • szerelés hátulról érkezve
  • a labda lefülelése
  • becsúszás szemből
  • becsúszás oldalról

A különböző szerelési fajtákat általában a támadó és a védőjátékos egymáshoz viszonyított helyzete alapján különböztetjük meg. Az oldalról, illetve a szemből való becsúszásnál a hátvéd a labdavesztést kockáztatja, hiszen akciója során a földre kerül, és ha nem tud szerelni, akkor már képtelen utolérni a labdát közben mellette elvezető támadót. Ezt a kétfajta szerelést ezért csak tényleges vészhelyzetekben érdemes alkalmazni.

Edzésformák:

Egyéni edzés:

A szerelést csakis úgy lehet gyakorolni, ha van egy társunk, aki a labdát birtokolja. Egyénileg csupán gimnasztikai feladatok végezhetőek: a combizom, különösen annak belső oldalának nyújtása és megerősítése. Erre igazán alkalmas, ha a mozdulatot labdával vagy labda nélkül, nagyon széles terpeszállásban végezzük. Az oldalról való becsúszás gyakorlása közben figyeljünk a törzs elfordítására is. A többi technikai elemhez hasonlóan a szerelést is érdemes mindkét lábbal gyakorolni.

Páros edzés:

  1. Egy az egy ellen, egy kapura: egyikük a labdabirtokló támadójátékos, a másik pedig a védő, a szerepeket pedig állandóan cserélgetik.
  2. Négy játékos – egy labda: ketten egymástól 10 méterre, széles terpeszállásban helyezkednek el, a másik két játékos pedig egy az egy ellen játszik ezekre az úgymond láb-kapukra (változó szereposztással).
  3. Az A jelű játékos az oldalvonal mentén vezeti a labdát, és miközben partnere üldözi, arra törekszik, hogy futtából a kapu elé adja; B-nek mindent meg kell tennie, hogy ezt megakadályozza.
  4. Egy plusz egy, az egy ellen: az egyik játékos a középpályáról játssza meg a támadót, akit egy védő őriz. A hátvédnek a helyzetnek megfelelően kell eldöntenie, hogy megpróbál hátulról megelőzve labdához jutni, vagy abban a pillanatban, amikor a támadó átveszi a labdát, a testi erejével kísérli meg a szerelést. Ha mindkét lehetőséggel elkésett, akkor meg kell próbálnia a vele szembe futó támadót becsúszással elválasztani a labdától.

Csoportos edzés:

  1. A szerelés gyakorlására rendkívül alkalmas az egy az egy elleni kis játéktól kezdve a hat a hat elleni formációig. Fontos azonban, hogy minden támadónak legyen egy védőpárja. Az egyik csapatnak, amely vissza szeretné szerezni a labdát, minden lehetséges szerelési technikát be kell vetnie, hogy a támadókat (erőszakosan) elválassza a labdától.
  2. Támadók a védők ellen egy kapura: a hátvédek emberfogást vagy területvédekezést alkalmazhatnak; lényeg, hogy mindig idejében szereljenek.

A sérülések elkerüléséhez ajánlott minden játékosnak lábszárvédőt viselnie a szerelések gyakorlásánál.

Szerelés szemből érkezve:

A védőjátékos teljes testével állja el az utat a támadó előtt. A rúgó láb belső részével blokkolja az ellenfél által megjátszott labdát. A hátvéd megfeszülő lábáról a labda ekkor a védő futásirányába pattan.

Szerelés testi erővel vagy hátulról:

Ilyen esetekben a védőjátékos az ellenfél támadója mögött helyezkedik el. Ebből a helyzetből próbál gyors mozdulattal elékerülni, hogy megkaparintsa a támadónak passzolt labdát. A védőnek ilyenkor gyakran a testi erejét vagy a vállát is be kell vetnie.

Becsúszó szerelés:

A becsúszó szerelés a labdaszerzési kísérlet technikailag a legnehezebb, taktikailag pedig a legkockázatosabb formája. A szerelésnek ezt a fajtáját csak akkor érdemes alkalmazni, ha az ellenfél játékosa már lefutotta a védőt. Minden más esetben a támadó után futunk, és ha beértük, testi erőnket kihasználva próbálunk a labdához jutni.

A becsúszó szereléskor a következőkre kell figyelni:

  • A támaszkodó lábat az utolsó előtti lépéskor mélyen be kell hajlítani, hogy a testtömeg-középpont lejjebb kerüljön.
  • Az ellenfélhez közelebbi vagy távolabbi lábbal is rúghatunk. Az oldalról becsúszó láb széle elviszi a labdát a támadójátékos elől.
  • A felsőtest a csípő felett oldalra billen, a játékos a kezével támasztja magát. Ahhoz, hogy becsúszáskor elkerüljük a zúzódásokat, illetve a horzsolásokat, érdemes a lendületet egy guruló mozdulattal tompítani. Ebből a helyzetből a hátvéd gyorsabban talpra áll, és ezzel újból tettre kész.

Becsúszó szerelés szemből:

A korábbi szereléssel ellentétben a játékosok ilyenkor szemben állnak egymással. Ezekben az esetekben a támaszkodó-, illetve a rúgó láb széles terpeszállásával lehet a labdához jutni.

Ezzel le is zárnám ezt a négyrészes cikksorozatot, remélem sikerült jónéhány hasznos infót átadnom erről a témakörről!

 

Nézd meg Webshopunkat is!

MAGYAR VÁLOGATOTT felszerelések

LEGÚJABB FOCILABDÁK

ADIDAS FOCICIPŐK

NIKE FOCICIPŐK

UTCAI CIPŐK

FOOTBALL KIEGÉSZÍTŐK

Kovács Gergő

Kovács Gergő Péternek hívnak, 18 éves vagyok, jelenleg a BME-n tanulok villamosmérnöknek. Nagyjából 4 éve kezdtem el blogírással foglalkozni, az általam létrehozott Magyar Foci Blogot is azóta szerkesztem. Cikkeimet a Football Factor Blogon főként szakmai témákban írom, de célközönségemnek az egész magyar futballtársadalmat tekintem: írásaim között a szakemberek mellett a szurkolók is megtalálhatják a számukra hasznos tartalmakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.