Pedagógia, tehetség és kiválasztás a labdarúgásban – 1. rész
Sporttudomány

Pedagógia, tehetség és kiválasztás a labdarúgásban – 1. rész

A neveléstudomány, vagy pedagógia a labdarúgás oktatásának egy fontos része, főként utánpótlás korban. Sokszor szokták mondani, hogy 10-12 éves korig – habár ezzel az állítással én személy szerint csak részben értek egyet – sokkal fontosabb az, hogy egy edző jó pedagógus legyen, minthogy jó labdarúgóelméleti szakember.

A tehetség, mint fogalom ma is rengeteg vitát szül a szakemberek között, és egyre inkább az olyan vélemény látszik bizonyítottnak, amely azt mondja: a labdarúgó jóval nagyobb részben edzéstermék, mint tehetség.

A kiválasztás pedig szintén egy nagyon fontos szegmense a labdarúgásban, ugye ez az a folyamat, amely során azt vizsgálják, hogy kell-e az adott játékos egy csapatnak, milyen szempontoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki egy adott csapatban játszhasson. Ez már utánpótlás korban elkezdődik, amikor folyamatosan keresik, kutatják azokat a játékosokat, akiket egyre nagyobb és nagyobb csapatok szerződtetnek, mert látnak bennük potenciált.

A pedagógiáról, a tehetségről és a kiválasztásról is volt már szó számtalan cikkben itt, a Football Factor Blogon. Ez a három szakterülete a labdarúgásnak – merthogy nagyon is fontos részét képezik – általában egymásra épül, együtt jár. Így nem árt egy nagy, kétrészes, összefoglaló cikket készíteni a témáról, természetesen az ismeretek rendszerezése mellett néhány újdonsággal is szolgálva. Először a pedagógiáról, majd a tehetségről, végül pedig a kiválasztásról lesz szó.

Ebben az első részben a pedagógia lesz a középpontban, illetve a tehetség témakörének egy része.

Mi is az a nevelés tulajdonképpen? Hétköznapi szinten, cselekvéshez kötötten mindenki meg tudja fogalmazni, az elmélet szintjén azonban nincs egységes álláspont.

Zrinszky 2002-ből származó meghatározása a következő: „A nevelés az a tevékenység, amellyel a nevelők úgy kívánnak hatni a felnövekvőkre, hogy azok optimálisan fejlődjenek; megerősödjenek abban, amit a nevelők kívánatosnak tartanak és maradandóan változzanak meg mindabban, melyek a nevelőik szerint nem kívánatos.”

A nevelés lényege tehát az értékközvetítés vagy értékteremtés, a személyiség- és képességfejlesztés, melynek során biológiai lényből szociális lényt formálunk. A nevelés, mint folyamat tudatos, tervszerű, értékközvetítő, fejlesztő hatású, színtereken megvalósuló és bipoláris.

A személyiségfejlesztés célja az érett személyiség kialakítása. Az érett személyiség képes a valóságot reálisan érzékelni. Önelfogadást és harmóniát mutat magával szemben. Spontán és kreatív viselkedésrepertoárral rendelkezik. Erős etikai alapokon nyugvó feladatközpontúság jellemzi. Független a környezettől, ugyanakkor szociális érzéseiben erős. További jellemzője még az intimitás.

A nézetek olyan pszichikailag alátámasztott feltételezések, propozíciók a világról, amelyeket igaznak vélünk, amelyek befolyásolják ítéleteinket, mások megítélését, amelyeket felhasználunk döntéseink során. A tudás és a nézet nem ugyanaz. A képzés alatt szerzett tapasztalatok döntőek, de csak akkor, ha reflexió is kapcsolódik hozzá.

A reflexió folyamata: cselekvés – visszatekintés a cselekvésre – a lényeges mozzanatok tudatosítása – alternatív cselekvésmódok kialakítása – kipróbálás. Ez nagyon fontos a labdarúgók képzése során. De milyen egy reflektív edző?

A reflektív edző képes a teljes személyiséget folyamatosan felmérni és fejlesztésének technikáit készség szinten birtokolja. Módszereket ismer, melyek segítenek a problémák megoldásában. Reflektív gondolkodást fejlesztő technikákat, módszereket ismer. Állandó, tudatos reflektív-önreflektív viszonyulásmód mellett szakmai autonómia is jellemzi.

Egy edzőt általában jellemez egy adott hitvallás, futballról alkotott felfogás, filozófia. Ez felnőtt, nagypályás, profi futballban általában a csapat pályán mutatott játékképében nyilvánul meg. Utánpótlás edzőknél azonban ez a filozófia sokkal inkább arra terjed ki, hogy az adott szakember miként kívánja leoktatni a játékot, annak egyes elemeit. Milyen viszonyt kíván kialakítani a gyerekkel, hogyan akarja nevelni őket? Azaz milyen a pedagógiai filozófiája?

Hogyan alakítsuk ki az edzői hitvallást?

Az edzői filozófia gondolatokból, értékekből, tudásból és hozzáállásból áll. Folyamatosan változik, hiszen alkalmazkodnunk kell az épp aktuális trendekhez. Átgondolt és megalapozott filozófiára építhető csak pl. egy utánpótlás-nevelő program. Lényegében az edzői hitvallás: mit tanítunk, hogyan tanítunk és hogyan értékelünk? Azaz egy edzői belső tudat, szemlélet nevelésről és képzésről.

A pedagógiai hitvallás kicsit tágabb fogalom. A pedagógiai hitvallásunkat – mint labdarúgó edző – a következő kérdések segítségével határozhatjuk meg. Hova tartok, mi a célom? Mit képviselek, mint labdarúgó edző? Sportoló vagy edző központú vagyok?

Kialakítása során először mások hitvallását érdemes tanulmányoznunk. Aztán a saját céljainkat, érzéseinket ezzel kapcsolatban megfogalmaznunk, a szerzett tapasztalatokat elemeznünk. Meghallgatni a visszajelzést másoktól. Utána fel kell mérnünk az erősségeinket és a hiányosságainkat, és filozófiánkat ennek mentén továbbalakítani. Vegyük figyelembe a segítő és a nehezítő körülményeket és igyekezzünk minél jobban megismerni és megérteni sportolóinkat.

A pedagógia elméletét ezennel végigvettük, most térjünk át kicsit a tehetség kérdéskörére. Először is, a tehetséggondozásra.

Mindig ott van az örök kérdés: a genetika, tehát a veleszületett tehetség a meghatározó vagy az edzések? Először is fontos leszögezni, hogy nem csak tehetséges gyerekből lehet később jó labdarúgó. Nyilvánvalóan kell hozzá ez, de a korábbi tehetségről szóló cikkemben a következőket írtam: „Régen a következőt mondták: „a sikeres játékos 70% tehetség és 30% szorgalom”. Ez abszolút megfordult, és már egy ideje így hangzik a mondat: „a sikeres játékos 40% tehetség és 60% szorgalom”. Sőt, továbbmegyek: napjaink labdarúgásához igazodva a szorgalom szót ki is cserélhetjük „edzéstermék”-re, valamint az arányok még jobban eltolódtak. „A sikeres játékos 10 % tehetség és 90% edzéstermék” – így hangzik helyesen a mondat.”

Milyen arányban alakítják a tehetséget a genetikai tényezők és a környezeti hatások?

Baker és Horton kutatásai (2004) szerint az elsődleges befolyásoló tényezők: a genetika, az edzés és a pszichológiai faktorok. A másodlagos befolyásoló faktorok pedig a szocio-, kulturális-, és háttér tényezők: helyszín, demográfiai jellemzők, irányítás, szakembergárda, eszközök stb.

Ericcson és munkatársai (1993) pedig a következőre jutottak: az edzésnek sokkal jelentősebb értéket kell tulajdonítani, mint a velünk született tényezőknek. Fontos viszont a létesítmény-eszköz ellátottság is. A tehetség alakításában pedig bejátszanak a pszichés tényezők is: kitartás, próbálkozás, monotómia-tűrés és a motiváció.

Ugyanúgy Ericcson dolgozta ki 1993-ban a tudatos felkészülés elméletét. Eszerint a kiemelkedő teljesítmény elérésében az edzésnek és a felkészülésnek van a legmeghatározóbb szerepe. Nagy mennyiségű, minőségi, tudatos gyakorlás szükséges. Ennek küszöbértéke nagyjából 10000 óra, megközelítőleg 10 év alatt teljesítve. Azaz több, mint napi 3 óra gyakorlás szükséges, 10 éven keresztül. A gyakorlás mennyiségét a kutatás szerint csak 10%-kal lehet növelni évről-évre.

Folytatás a második részben!

 

Nézd meg Webshopunkat is!

MAGYAR VÁLOGATOTT felszerelések

LEGÚJABB FOCILABDÁK

ADIDAS FOCICIPŐK

NIKE FOCICIPŐK

UTCAI CIPŐK

FOOTBALL KIEGÉSZÍTŐK

Kovács Gergő

Kovács Gergő Péternek hívnak, 18 éves vagyok, jelenleg a BME-n tanulok villamosmérnöknek. Nagyjából 4 éve kezdtem el blogírással foglalkozni, az általam létrehozott Magyar Foci Blogot is azóta szerkesztem. Cikkeimet a Football Factor Blogon főként szakmai témákban írom, de célközönségemnek az egész magyar futballtársadalmat tekintem: írásaim között a szakemberek mellett a szurkolók is megtalálhatják a számukra hasznos tartalmakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.