Nem hibázó éllovasok; fővárosiak harca a dobogóért – NB I, 22. forduló
Magyar foci

Nem hibázó éllovasok; fővárosiak harca a dobogóért – NB I, 22. forduló

Az NB I 22. fordulója hozta tavasszal a legtöbb találatot – legalábbis eddig. A 19. játéknapon tíz, a 20. körben tizennyolc, a 21. fordulóban tizennégy, míg a magunk mögött hagyott szombaton nem kevesebb, mint húsz gól született.

PAFC, a bűvös sárkány: FERENCVÁROS–PUSKÁS AKADÉMIA 4–0 • Volt ott minden, mint a búcsúban, talán csak a körhinta hiányzott. A Fradi részéről kapufa, meg nem adott gól, no meg a Puskás Akadémia hátvédjének, Hegedűs Jánosnak súlyosnak tűnő sérülése mind belefért az első félidőbe. No igen: a bajnokság egyik, ha nem a legszebb találatát közel hatvan méterről még az ősszel a PAFC belső védője „követte el”, és bár valamelyest az FTC elleni derbi ezúttal is róla szólt, az utóbbit nyilván mielőbb elfelejtené.  Azt is írhatnánk, a szurkolóknak megérte végigdideregni az első felvonást, már csak azért is, mert Fernando Gorriarán két minutummal a folytatást követően betalált Hegedűs Lajos hálójába, ami még akkor is tény, ha a gól büntetőből esett, illetve kellett némi mázli hozzá. Az viszont már nem szerencse kérdése volt, hogy a nagy nyomást nem tudta elviselni az elmúlt hetekben felettébb furcsán „viselkedő” PAFC, amely a 49. percben már kétgólos hátrányban volt Ivan Petrjak ha segítséggel is elért, de kétségkívül látványos góljának köszönhetően. Még egy óra sem telt el a meccsből, amikor Nguen Tokmac háromra növelte az előnyt, míg a végeredményt közelről Mikalai Szihnyevics alakította ki. Ekkor már tíz emberrel futballozott a PAFC Szolnoki Roland második sárga lapot követő kiállítása után, de ezúttal nem a piros lap, hanem a zöld henger döntött.

A 78. perc bűvöletében: MOL VIDI–HALADÁS 1–0 • 2012 januárjáig minden Szombathelyhez kötötte. Ott lett belőle ismert, sőt, elismert futballista, a közönség kedvence, így érthető, ha Kovács István számára mindig különleges élmény pályára lépni a Haladás ellen. Amíg hét közben rengeteg helyzetet kihagyva, avagy kívülről nézve „szenvedve” hozta a Taksony elleni idegenbeli, Dunaharasztiban letudott „kötelezőt” a Magyar Kupában a Mol Vidi –Armin Hodzic a hetvennyolcadik minutumban vette be a bombaformában védő Ivancsics Alex hálóját –, addig ugyanezt megcselekedte a székesfehérvári gárda a vasiak ellen. Két „apróságban” azonban különbözött a szerdai és a szombati derbi: egyrészt a Hali ellen a hetvennyolcadik percben Kovács István szerzett gólt, másrészt a bajnoki nívója nem verdeste az eget – márpedig botorság lett volna a kiesés ellen küzdő, sereghajtó Haladástól várni a publikumot tűzbe-lázba hozó futballt. Egymás után kétszer 1–0-ra nyerni viszont csak a jó csapatok tudnak, a kimagasló produkció pedig előbb vagy utóbb jönni fog.

Ötlettelenség helyett öt lett: ÚJPEST–DIÓSGYŐR 5–0 • A Megyeri út pirosban, zöldben vagy kékben útnak induló, mégis riadt, ijedt külsejű fickókkal volt tele – legalábbis a hatvanas, hetvenes, de még a nyolcvanas években is. A legtöbbször az volt a kérdés, hogy mennyivel ússza meg az ideérkező, mert bizony legendás lila-fehér támadókban nem volt hiány, elég, ha csupán Fazekas Lászlót vagy Törőcsik Andrást hozzuk fel példaként. Jó okunk van, hogy ezt tegyük, ugyanis a jelenlegi Újpestre nem az volt a jellemző, amit szombaton produkált, ugyanis nemes egyszerűséggel kiütötte a jobb sorsra érdemes DVTK-t. Obinna Nwobodo már az ötödik percben bevette a szépreményű Bukrán Erik hálóját, aki ekkor még nem is sejtette, hogy az öt fontos üzenetet hordoz a szombati bajnokin. Továbbra is támadásban maradt a házigazda, de a szurkolók gól miatt nem, legfeljebb csak a hideg miatt csapkodhatták a tenyerüket. A szünet után azonban örömükben tehették, ugyanis a 48. percben korábbi interjúalanyunk, Nagy Dániel bólintott ré arra, hogy egyről a kettőre jusson a vendéglátó. A Diósgyőr nem adta fel, de a gólokat nem Prosser Dánielék szerezték, hanem a 70. perctől sorrendben Dzenan Burekovic, a DVTK-ban is megforduló Nowothny Soma, valamint Zsótér Donát. Az elmúlt hetekben nagyszerűen teljesítő DVTK-nál nézhetik úgy is a szombati teljesítményt, hogy inkább egyszer legyen ötgólos kudarc, mint ötször egygólos.

Pontgyűjtő akció: MEZŐKÖVESD–KISVÁRDA 2–2 • Ha valaki péntek este azzal áll Dajka László, az egykori 24-szeres válogatott kiválóság elé, hogy csapata, a Kisvárda ponttal távozik Mezőkövesdről, a rutinos szakember alighanem elfogadja. Csakhogy amennyiben az illető azt is hozzáteszi, hogy az abszolút újonc kétgólos előnyt ad le az egy egységért „cserébe”, alighanem elküldi Hawaii szigetére – vagy legalábbis melegebb éghajlatra. Márpedig ez történt, ugyanis a szögletet elvégző Kisvárda Stavros Cukalasz a korábbi interjúalanyunk, Szappanos Péter által bravúrral kiütött labdára rástartolva bólintott közelről a hálóba, majd újabb sarokrúgást követően Anton Kravcsenko nem az Omo mosópornak köszönhetően fejelhetett „tisztán” Szappanos Péter kapujába. És még csak az első negyedóra végén jártunk… A 24. percben aztán Cseri Tamás szépített – magabiztosan lőtte a megítélt büntetőt a bal alsó sarokba –, ám az egalizálásra több mint egy órát várni kellett.  A 63. percben Cukalasz a szó minden értelmében egyenlített: naná, hogy sarokrúgás után fejelt a saját kapujába (!) úgy, hogy a léc alá vágódó labdába Luiz Felipe csak belekapni tudott. A változatos, izgalmas összecsapás döntetlennel ért véget, de ez volt az a csata, amely után egyik szakvezető sem lehetett igazán elégedett.

„Gyerekjáték” – olló után hullámvasút: PAKS–DEBRECEN 2–1 • A legutóbb a Ferencvárost a tini Zsóri Dániel csodagóljával 2–1-re legyőző DVSC a küzdelmes meccsen tartotta a 0–0-t Pakson, ám mert az iksz egyik félnek sem volt jó, várható volt, hogy változni fog a találkozó képe. Nos, a szünetet követően a tavalyi év egyik nagy felfedezettje, Varga Kevin megszerezte a vezetést a Lokinak, és bár Albion Avdijaj megduplázhatta volna társulata előnyét, ám mert nem tette, ebből lett a baki, jaj… Alig egy óra után sarokrúgással jöhettek az atomvárosiak, Nagy Sándor kapus pedig egyszerűen a hálóba szerencsétlenkedte a labdát, majd ezen felbátorodva támadásban maradt a PFC, és mert a nemrég még debreceni mezben száguldozó Könyves Norbert „olvasta a játékot”, büntetőt harcolt ki, amit Hahn János értékesített. 2–1 ez is, mint a múlt héten – de a Loki szempontjából micsoda különbség!

Gyirmóti kirándulás: BUDAPEST HONVÉD–MTK 2–1 • Miután mindkét budapesti társulat az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, a Hungária körúton fogadja ellenfeleit, a versenysemlegesség miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség nem engedte, hogy az MTK arénájában kerüljön sor a találkozóra. Így történhetett, hogy Gyirmóton rúgtak labdába a fővárosi riválisok. A meccset a „házigazda” XIX. kerületiek kezdték jobban, ám a félidő felére magára talált a kék-fehér sereg. Két minutummal a szünet előtt mégis Supka Attila alakulata került előnybe, miután a Holender Filip által kiharcolt büntetőt a sértett magabiztosan lőtte Artem Kicsak kapujának bal oldalába. Nem sokkal később, még a szünet előtt az MTK is tizenegyeshez jutott, ám Bognár István rosszul helyezett, középre tartó löketét Gróf Dávid kiütötte. Bármennyire is hihetetlen, a folytatásban gyakorlatilag rögtön ismét büntetőhöz jutott a látogató, ám ezt már az ex-kispesti Torghelle Sándor, a Football Factor korábbi interjúalanya rúgta, méghozzá pontosan. Az MTK alaposan felbátorodott, ám az 58. minutumban mégis az új igazolás, a német Hertha BSC-t is megjáró Enisz Ben-Hatira alakította ki a végeredményt. A légiós számára felettébb jól alakult a hét, ugyanis szerdán szintén győztes találatot szerzett, ugyanis a Tiszakécske otthonában megvívott Magyar Kupa-találkozón csak és kizárólag Enisz Ben-Hatira bizonyult eredményesnek – ha hasonlóan agilisan futballozik a továbbiakban is, aligha utoljára talált a hálóba.

Nézz szét Webshopunkon!

MAGYAR VÁLOGATOTT felszerelések

SPANYOL VÁLOGATOTT felszerelések

ARGENTIN VÁLOGATOTT felszerelések

NÉMET VÁLOGATOTT felszerelések

FRANCIA VÁLOGATOTT felszerelések

PORTUGÁL VÁLOGATOTT felszerelések

BRAZIL VÁLOGATOTT felszerelések

ANGOL VÁLOGATOTT felszerelések

FOOTBALL kiegészítők

Horváth M. Attila

Bogomil Rajnov bolgár író szerint az élet mindig a legkellemetlenebb dolgot hagyja a végére, mintegy desszert gyanánt. Azt már viszont én teszem hozzá, hogy a futball olyan édesség, amely bármely napszakban fogyasztható, nem hizlal, és ha nincs, elvonási tüneteket okozhat. Közel másfél évtizedes tollforgatói tapasztalat, illetve több mint tíz esztendeje íródó blogos múlt (Foci a köbön) mondatja ezt velem – amit nem is cserélnék el semmire.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.