La Liga – 37. forduló
Spanyol foci

La Liga – 37. forduló

Lassan minden eldől a Spanyol labdarúgó bajnokságban, egyre közelebb kerülünk a végeredményhez. Az utolsó előtti fordulóban pont került az ezüstéremért folytatott harc kérdéskörére amit, az Atletico Madrid szerzett meg. Gyakorlatilag a kiesők is megvannak: A Huesca és Rayo már biztosan búcsúzik az élvonaltól, a Girona még rendelkezik minimális matematikai eséllyel a bentmaradáshoz. A Valencia bravúrja vége előtt egy lépéssel állva felkúszott a negyedik helyre, ami BL indulást jelent, az EL harcok pedig még továbbra is folynak. Football Factor, La Liga összefoglaló!

Atletico Madrid – Sevilla

A találkozó egyértelműen a Sevilla számára bírt nagyobb téttel, lévén az andalúzok még odaérhetnek a BL-t érő negyedik helyre, de akár az EL selejtezős helyekre is visszacsúsztatnak. Ehhez képest nem keltette magas hőfokon égő társaság benyomását a vendégcsapat. Leszámítva Vazquez kiszorított szögből leadott lövését (amit Oblaknak azért védenie kellett) nem mutatott sokat Caparros csapata. A mérkőzést az Atletico irányította, Morata kétszer is nagy helyzetben hibázott, lábbal és fejjel egyaránt (előbbit lesről tette), sőt két tizenegyesgyanús helyzetben is szereplő volt. A 28. percben már a gólig is eljutott a spanyol válogatott csatár, de ismét leshelyzetből akciózott, így a gól érvénytelenítve lett. Két perccel később azonban már érvényes gólt szerzett az Atletico: Koke vezetgette a labdát saját térfeléről indulva és mivel senki nem támadta meg még a tizenhatos vonalánál sem, kapura lőtt, a labda pedig Kjaer lábáról jókora szerencsével a kapuban kötött ki. A gól sem változtatott semmit a játék képén és egészen a félidőig hazai irányítás alatt, még egy Morata helyzettel megtűzdelve teltek el a játékpercek.

A fordulást követően továbbra sem volt képes veszélyt teremteni a hazai kapu előtt a Sevilla, hiába harcoltak ki némi fölényt labdabirtoklásban. Mindeközben az Atletico Madrid kifejezetten pofás kontrákkal okozott komoly gondot a vendég védelemnek. A 48. percben Griezmann passzából Thomas lőtt centikkel a bal kapufa mellé, a 63. percben pedig Correa bár szép szóló végén a kapuba lőtt, a VAR lest jelzett, a gól pedig ismét érvénytelenítve lett. A 70. percben aztán egyenlített a Sevilla, Vazquez balról ívelt át az ötös jobb sarkán üresen hagyott Sarabiához, aki kapásból tüzelt, Montero lába pedig akárcsak az első gólnál Kjaer lába, ismét segített a labdának utat találni a hálóba. Az egyenlítő találat először a mérkőzésen beindított valamit a vendégekben, ugyanis a következő percekben nyomást tudott helyezni a Sevilla a hazai kapura, Sarabia révén a vezetéshez is közel járt, de az egyenlítő találat szerzője ekkor már nem volt elég pontos. A végjátékban kiegyenlítődött a játék, Sarabia és Navas egy-egy pontos, de gyenge lövéssel kínálták meg Oblakot, a túloldalon pedig a csereként beálló Lemar szólója okozott némi veszélyt. A találkozó zárómomentumaként Vaclik védett nagyot Correa helyzeténél, így a felek viszonylag igazságosnak mondható döntetlennel vonulhattak le a gyepről.

A két félidőben egymástól jól elkülöníthető játékot mutatott az Atletico. Az első játékrészben labdával irányították a játékot a matracosok és igyekezték azt a Sevilla térfelén járatni és helyzeteket kialakítani. A második félidőben már teret adtak a Sevillának és kontrákból igyekeztek gólt lőni Simeone legényei. Nos, mindkét verzióval együtt akadtak helyzetek, ám legtöbbször a balszerencse (centis lesek) nyomán nem tudta dűlőre vinni a mérkőzést a hazai gárda, ennek pedig később megitta a levét. A megszerzett egy ponttal mindenesetre már biztos ezüstérmes az Atletico, a mérkőzésen pedig a legnagyobb hangsúlyt talán Diego Godin búcsúja jelentette, aki a héten jelentette be, hogy 9 év után távozik a spanyol fővárosból (vélhetően az olasz Internazionale csapatához).

Számomra érdekes jelenség – és egyben csalódás – volt a Sevillát látni. Az andalúzoknak, mint ahogy fentebb is említettem komoly téttel bírt a találkozó, ehhez képest szinte semmi nem vette rá őket arra, hogy keményen küzdjenek a három pontért. Még hátrányba kerülve sem igazán lehetett érezni a változást, tulajdokképpen a félig-meddig talált góljuk pörgette fel őket az elvárt szintre. Hiába kapott ki a Getafe, a Valencia előzött, így jelenleg mindkét csapat két ponttal áll Navasék előtt, így jó eséllyel BL helyett, csak az EL indulás marad jövőre.

Barcelona – Getafe

A sokkoló BL kiesést követően, számára tét nélküli meccsen kellett helytállnia a Barcelonának, ráadásul a BL pozíciókért harcban levő Getafe ellen. Ez némileg rá is nyomta a bélyegét a találkozó kezdeti fázisára, a vendégek ugyanis néhány szemfüles labdaszerzéssel zavarba hozták a hazai védelmet, sőt egy alkalommal a 11. percben Molina gyakorlatilag ziccert lőhetett Angel passzából, de nem találta el a kaput. A játékba ezt követően már megérkezett a Barcelona, ám a félidő derekán Molina tudott újra ziccerbe kerülni, amit be is lőtt, de mivel lesről indult, a gól érvénytelenítve lett. Három perccel később Busquets vesztett labdát saját térfelén, amiből ismét Molina ugrott meg, de a kaput ezúttal megint nem találta el. A katalánok első helyzete Rakitic nevéhez fűződött, aki 16 méterről lőtte kapura Sergi Roberto visszagurítását kapásból, ám Soria könnyedén védett. A 39. percben megszerezte a vezetést a Barcelona: Messi szabadrúgásból ívelt az ötös magasságára, ahol Pique érkezett és csúsztatott fejjel. Ezt Soria még bravúrral védte, azonban a kipattanóra Vidal érkezett a leggyorsabban és pofozott a hálóba. Két perccel később már Malcom kavart a tizenhatoson belül addig, amíg lövőhelyzetbe nem került, a vendégek kapusa azonban ismét bravúrral hárított.

A második félidőre már összeszedettebben jött ki a Barcelona, már ami a védekezést illette, a Getafe ugyanis jóval nagyobb ellenállásba ütközött a katalán térfélen, de a helyzetkidolgozás is egyre olajazottabbá vált hazai részről. Az 54. percben Vidal labdájából Messi rontott nagy helyzetben (Soria védett egész pontosan), majd öt perccel később Malcom hagyta ki a kihagyhatatlant öt méterről. A mérkőzés hátralevő részében a Barcelona viszonylag erőlködés nélkül őrizte előnyét, a Getafe nem tudott nagy helyzeteket kialakítani, noha a végjátékban kockáztatott az egyenlítésért. A 86. percben a debütáló Abel Ruiz lőhetett volna gólt egyből az első mérkőzésén katalán színekben, de Messi kiugratását csak a kimozduló Soriába tudta lőni. Fél perccel később szerepet cserélt a két előző név, Messi pöccintésénél azonban ismét jól jött ki kapujából Soria. A 88. percben elképesztően közel járt az egyenlítéshez a vendégcsapat, Molina néhány méterről azonban csak a bal kapufát találta el fejjel. Egy perccel később minden kérdés eldőlt, egy Messinek szánt középre adásba ugyanis Arambarri piszkált bele szerencsétlenül, így a labda védhetetlenül szállt be a vendégek kapujába, így a vége 2-0 lett a Barcelona javára.

Nos, a nézőszámból, a hangulatból és az arcokból is kristálytisztán visszatükröződött, hogy nagy még a törés a Liverpool elleni BL kudarcot követően a Barcelona háza táján. Nehezen is vette rá magát a futballra a katalán csapat, de végül begyűrte valahogy az ellenfelet, persze ehhez kellett az is, hogy a Getafe elpuskázza helyzeteit. Vidal játéka számomra igen szimpatikus volt, dacára a csalódottságnak, ő csak ment-ment előre teljes szívvel. Sokat elemezni most nem lehet a Barcelona játékán, talán a következő két hétben sikerül majd feldolgozni a BL kudarcot, akkor ugyanis a Király-kupában kell majd javítania Valverde csapatának a Valencia ellen.

A Getafe előtt nagy lehetőség volt, hogy a gödörben levő gránátvörös-kékeket először elkapják a Camp Nouban és persze, hogy saját kezükben őrizzék a BL indulás jogát az utolsó forduló előtt is. Ezzel a vereséggel és a Valencia győzelmével azonban már a denevéreken múlik, hogy ki indul majd a legrangosabb kupasorozat következő kiírásában. Talán ha Molina pontosabb az első félidőben, akkor most más lenne a helyzet, így viszont a mérkőzés végére egyértelművé vált, hogy Soriát kell a mezőny legjobbjának megnevezni, aki parádés védéseivel sokáig partiban tartotta a madridi kiscsapatot.

Real Sociedad – Real Madrid

A Sociedad számára a tét nem volt kisebb, mint, hogy odaérjen a táblázat hetedik helyére és ezzel megszerezze az EL selejtezős helyek egyikét, a Real Madridnak, pedig inkább presztízs szempontból volt fontos a találkozó, egyrészt, hogy a balul elsült szezont szépen zárja a királyi gárda, másrészt, hogy valami csoda folytán esetleg odaérjen a második helyre. Nos, a kezdés a vendégeknek sikerült jobban, Mariano Diaz egyéni akciója révén már a 6. percben vezetett a Real Madrid, igaz erre egy percen belül majdnem meg is érkezett a válasz Merino jóvoltából, ám Courtois menteni tudott. A folytatásban maradt támadásban a hazai csapat Oyarzabal negyedóra elteltével kemény lövéssel tesztelte Courtoist, de komolyabb helyzet nem jött. Egészen a 21. percig, ekkor az erősödő hazai nyomás megérett és Oyarzabal révén megszerezte az egyenlítő gólt a Sociedad, ám az akcióban egy korábbi lesállást fedezett fel a VAR, maradt tehát a 0-1. Az ítélet azonban épp csak megszületett, a Sociedad máris felfűzött egy csodás labdajáratást a blancók védelmére, a végén pedig Merino értékesítette Willian José labdáját, ekkor jártunk a 26. percben. A félidő hajrájához érve mutatott némi életjelet a királyi gárda is, előbb Benzema lőtt centikkel kapu mellé, majd szintén ő szolgálta ki parádés mozdulattal Iscot, aki még az előbbinél is nagyobb helyzetben lőtt a hazai kapusba. A 40. percben Vallejo hozta nagyon kellemetlen helyzetbe a vendégeket, ugyanis egy gólba tartó labdát (Willian José lőtt üres kapura) ütött ki kézzel a játéktéren túlra, amiért jogosan kapott piros lapot, a Sociedad pedig tizenegyest. A labda mögé Willian José állt, de szörnyen végezte el a büntetőt, Courtoisról még csak ki sem pattant a labda.

A második játékrész tempóját egyértelműen a hazai gárda diktálta és a kezdetektől fogva átlövésekkel veszélyeztették a Real Madrid kapuját, ezek közül a legjobb Merino nevéhez fűződött az 54. percben. Érett tehát a hazai gól, az 57. percben pedig össze is jött: Pardo keresztbe ívelt labdáját Zaldua fejelte át Courtois fölött egészen szokatlan helyről. A 67. percben aztán el is dőlt a három pont sorsa, a kapuja elé szinte teljesen beszoruló vendégek dermedten nézték végig, ahogy Munoz zavartalanul ível a tizenegyespont környékére a teljesen üresen levő Oyarzabalhoz, aki egy átvétel után ugyan csak a kapufát lőtte telibe, a kipattanót azonban Barrenetxea kaparintotta meg és lőtte a kapuba. A hátralevő időt már kényelmesen, magabiztosan és a támadójátékból nem visszavéve futballozta le a hazai gárda. A Real Madrid nagyon ritkán ért fel az ellenfél kapujához és akkor is igen pontatlan volt. Az utolsó helyzet a csereként beállt Januzaj nevéhez fűződött a 85. percben, amikor egy kontratámadás végén, kishíján kettétörte a felsőlécet. A győzelem azonban ezt leszámítva is teljesen jogosan íródott a baszk gárda neve mellé.

Az egyik leginkább érdemi kérdés úgy gondolom, az lehet most a Real Madrid háza táján, hogy ez a szezon valójában kin/kiken, min ment el? Az edzők ugyanis váltogatták a kispadot és végül az a Zidane ült vissza oda, aki a csúcsra járatta már néhányszor ezt a gárdát. Ráadásul a franciáért úgy tudni kérdés nélkül tűzbe mentek a játékosok. Ez a szellem azonban most nagyon nincs meg a blancóknál, úgyhogy részemről egyre inkább nyomonkövethetetlen, hogy mi is zajlik most pontosan az öltözőben, vagy akár a vezetőségi körökben, így felvetődik tehát a korábbi sztárjátékosok súlyos felelőssége is. Ez a teljesítmény mindenesetre újfent pocsék és kiábrándító volt. Vajon egy leselejtezett és igazolásokkal megtűzdelt csapat majd mire megy a francia szakemberrel a jövőben? Nekem egyelőre elképzelésem sincs, de talán pár hét múlva már okosabbak leszünk…

A szurkolók a parádés hangulatot, a futballisták pedig a parádés futballt varázsolták oda az Anoeta-stadionba, ahol elengedhetetlen volt a győzelem a Sociedad számára, ha el akarja csípni a nemzetközi kupaindulás jogát. Nos, úgy tűnik a klub, a szurkolók és a játékosok egyaránt komolyan tudták venni a tétet és egy zászló mögé állva nagyon imponáló játékkal tartották otthon a három pontot. Ám az utolsó fordulóban szükség van még az Athletic Bilbao vereségére és egy újabb győzelemre az Espanyol ellen, hogy beteljesüljön az álom.

Eredmények

Athletic BilbaoCelta Vigo3 : 1
Atletico MadridSevilla1 : 1
BarcelonaGetafe2 : 0
BetisHuesca2 : 1
GironaLevante1 : 2
LeganesEspanyol0 : 2
Rayo VallecanoValladolid1 : 2
Real SociedadReal Madrid3 : 1
ValenciaAlaves3 : 1
VillarrealEibar1 : 0

A mérkőzéseken viselt termékek megtalálhatóak a Football Factor üzleteiben:

FC BARCELONA felszerelések

REAL MADRID felszerelések

NIKE focicipők

ADIDAS focicipők

Football kiegészítők

Pásztor Zsolt

Pásztor Zsolt vagyok, diplomámat a BGF Kommunikáció és médiatudomány szakán szereztem. A labdarúgást édesapámnak köszönhetően szerettem meg és most már évtizedes távlatokban beszélhetünk erről a kapcsolatról. Egybekötve a tanulmányaim során, az írásról szerzett tapasztalataimat és a foci szeretetét, született meg anno az elhatározás, hogy blog formájában igyekszem majd néhány gondolatot átadni. Elsősorban a spanyol és a magyar foci követője vagyok, tehát a bejegyzéseim főként ezekben a témakörökben lesznek közzé téve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.