La Liga – 3. forduló
Spanyol foci

La Liga – 3. forduló

Egy, csak egy csapat maradt hibátlan három bajnoki forduló után Spanyolországban, ez pedig nem más, mint a vasárnap hatalmasat fordító, drámai csatában diadalmaskodó Atletico Madrid. Botlott ugyanis a Sevilla és ami még nagyobb öröm lehet Madrid piros-fehér szegletében: Sem a Barcelona, sem a Real Madrid nem tudott nyerni a hétvégén. Football Factor, La Liga összefoglaló!

Osasuna – Barcelona

Az első és a másodosztály bajnoka találkozott egymással Pamplonában, ami körvönalazta az erőviszonyokat, legalábbis papíron. Merthogy a bajnokságot jól kezdő Osasuna (egy győzelem, egy döntetlen) kiválóan mentette át a lelkesedését erre a találkozóra. Agresszív letámadásokkal keserítették a vendégeket, akiknek akadtak problémái már a labdakihozatalokkal is. Ebből a nagy lendületből pedig hamar vezetést szerzett a hazai csapat. A 7. percben Llamas ívelt át jobbról a hosszú kapufához, ahol Roberto Torres érkezett üresen és bombázott kapásból ter Stegen ”szemei közé”. A gólt követően továbbra is agresszív maradt az Osasuna és bár a félidő közepére helyenként visszavettek kicsit a tempóból, a Barcelona továbbra sem találta az ellenszert a hazai védekezésre. Ez a felállás pedig egészen a félidőig megmaradt, így joggal vonult vezetéssel szünetre az Osasuna.

A második félidőt Ansu Fatival a Barcelona soraiban képzelte el Ernesto Valverde és amellett, hogy játékban – főleg támadásban – feljavult a csapata, a fiatal jatekos beállítása kitűnő húzásnak bizonyult, lévén öt perc elteltével, egy nagyszerű fejessel egyenlített a katalánoknak. Erre pedig rá tudott tenni még egy lapáttal a gránátvörös-kékek szakvezetője, ugyanis az 54. percben pályára küldte Arthurt, aki tíz perccel később a vezetést is megszerezte a vendégeknek. A fordítást követően természetesen sürgőssé vált az Osasunának, Llamas, Torres és Juan Villar távolabbi, kaput találó kísérleteivel veszélyeztetett is a hazai csapat, de ter Stegen mentett minden esetben. Az utolsó tíz perchez közeledve egyre erősödött a hazai nyomás, ráadásul a 80. percben Pique kezezett a tizenhatoson belül, amiért büntető járt, Torres pedig pontos volt. A maradék bő tíz percben nem alakult ki helyzet, így a Barcelona újfent pontokat hullajtott, a vége 2-2 lett.

Borzalmasan gyenge első félidőt produkált a Barcelona. Eladott labdák, pontatlan labdakihozatalok jellemezték a katalánokat, akik érdemi kapura lövési kísérlet nélkül zárták a játékrészt, hiába volt sokkal többet náluk a labda. A második játékrészre sokkal fókuszáltabb Barcelona jött ki és Valverde is nagyszerűen cserélt a csapatban. Ennek ellenére továbbra sem lehetett azt mondani, hogy kápráztató futballt mutatott a Barcelona, főleg amikor az Osasuna is focizni akart. Ekkor ugyanis akárcsak az első félidőben, a másodikban is meggyűlt a baja a letámadásokkal a katalánoknak. Griezmann ezúttal teljesen eltűnt a mezőnyben, felfelé érzésem szerint Jordi Alba és Perez emelkedett ki, valamint a klub történetének legfiatalabb gólszerzője, Fati.

Egyértelműen az Osasuna akarata valósult meg az első félidben. Kemény letámadásokkal zavart okoztak a Barca játékában, de ha kellett visszahúzódtak és jól tömörültek a saját harmadukban. A kapura épp csak annyira mutattak veszélyes játékot, hogy egy szépségdíjas gólt elérjenek, ez viszont bőven elég volt a hibátlan védekezés mellé. Nagy kár – mondhatják az Osasuna szurkolók –, hogy a második játékrészt intenzív futball hiányában játszotta kezdetben a csapat. Egyrészt, mert hártányba kerültek, másrészt, mert hátrányban újfent partnerei tudtak lenni a Barcelonának minden tekintetben. Épp ezért talán eltaktikázta kicsit ezt a meccset Arrasate legénysége, vagy csak nem lehetett bírni az általuk diktált tempót 90 percen keresztül? Mindenesetre az egy pontra maximálisan rászolgált a hazai gárda.

Atletico Madrid – Eibar

A találkozó kezdete előtt már csak az Atletico Madrid állt hibátlan mérleggel a La Ligában, amit – ismerve Simeonét –, foggal-körömmel meg is akart tartani a csapat. Ráadásul Diego Costa személyében nagy visszatérője is volt a matracosoknak. Az Eibar ezzel szemben gondban volt az eddig megszerzett egy pontja és főképp az akadozó játéka miatt.

Nos, ehhez képest bátran támadott le az Eibar már az első perctől fogva, mi több az Atletico kiugratási kísérleteit is jól olvasta. Ezt a kezdést pedig a 7. percben sikerült is megkoronáznia a vendégcsapatnak egy mutatós támadás végén: Orellana jobboldali beadását Charles fejelte Oblak kapujába. Az Eibar egyébként nem riadt vissza a már-már durva játéktól sem, ez pedig alaposan megzavarta a hazai támadásépítéseket. A 14. percben aztán már komoly helyzetig jutott Diego Costa, ám a támadó rossz megoldást választott a befejezésre Lodi passzát követően. Az egyre erősödő hazai nyomás hamar sokkba torkollott, a 19. percben az Eibar megint felment az Atletico kapujához és egy szörnyű felszabadítást (Hermoso) követően Arbilla bombázott a kapuba, igaz egy védő lábán megpattant a lövése. Ettől függetlenül 0-2 állt az eredményjelzőn… Nem sokáig, ugyanis Diego Costa, erőszakosságát kihasználva (labdavezetés közben pattintotta le magáról a védőjét) hamar, a 27. percben meglövette első bajnoki gólját Joao Felixxel, a meccs pedig az eddig sem posványos állóvízből felpaprikázódott. Bár az iram megmaradt a félidő végéig, helyzet nem alakult ki egyik oldalon sem, így előnyben pihenhetett az Eibar.

A második félidő hektikusan, ide-oda elrugdosott labdákkal tarkítva indult, hiába érkezett így Vitolo az Atleticoba, nem tudta kamatoztatni tudását. Egészen az 52. percig, amikor is Lodi sokadik parádés labdaátvételét és passzát követően egyenlíteni tudott a válogatottba visszavágyódó szélső, aki így már zsinórban két találkozón lett eredményes. Ezután sem állt le a hazai csapat, az 58. percben Diego Costa belőtte a harmadik matracos gólt is, de mivel egy hajszállal lesről indult, a találatot nem adta meg a játékvezető. A folytatásban, továbbra is ment-ment előre az Atletico, Vitolo egy alkalommal nagyszerűen nyargalt el a jobboldalon, de a középreadásáról Lemar maradt le egy kevéssel, a 83. percben pedig Costa elé sarkalt mesterien, aki ismét gólt lőtt, ismét lesről. A hatalmas robotolásnak és a küzdeniakarásnak a 90. percben végül meglett az eredménye. A csereként beálló Thomas verekedte át magát az Eibar védelmén és nyerte meg a mecccset az Atleticonak, amely maradt 100%-os három forduló után.

Két komoly hiba, két kapott gól. Jócskán megbűnhődött Simeone csapata az első húsz percben. Mindkét esetben új szerzemény, azaz Trippier és Hermoso hibázott, ami továbbra is azt mutatja, hogy közel sincs még kész állapotban az új védelem. Támadásban a kiugratások szolgáltak fő fegyverként a matracosok repertoárjában, de rengetegszer került lesre Costa, vagy épp Joao Felix. A szünetben tehát elsősorban higgadtságra és türelemre lett volna szüksége a csapatnak. Ezt pedig meg is kapta a gárda vélhetően Simeonétól, de az igazi fordulópont Vitolo és később Thomas csatasorba állítása volt, amivel az argentin mester megérdemelten ”nyerte” meg a meccset. Az Atleticonamk pedig a két odaajándékozott gól, a védelmi megingások és még a Koke-Saúl páros mélyen szint alatti játéka is belefért.

A harcos és kemény kezdése – majd folytatása – maximálisan kifizetődött az Eibarnak. Ugyanis amiben az Atletico még sokszor bizonytalan az a védekezés, ezt a csapatrészt pedig ügyesen hozta zavarba Mendilibar csapata. A második félidőben már nem tudott olyan ellenfele lenni vendéglátójának az Eibar, mint az elsőben. Sőt, az idő előrehaladtával szépen lassan fel is őrlődött az Atletico rohamok mellett. Az összképet tekintve végül azt kell mondjam, nem szolgáltak rá a pontra a baszkok, noha sokáig úgy tűnt megrabolják ellenfelüket.

Villarreal – Real Madrid

A Villarreal szörnyen kezdte a szezont (6/1 pont), de a Real Madrid elleni hazai rangadókra rendre fel szokta szívni magát a sárga tengeralattjáró, ráadásul a blancók is felemás arcot mutatnak eddig…

Ezt az első negyedóra pedig maximálisan le is igazolta, hiszen aktívan és veszélyesen kezdett a királyi gárda, aztán egy szemvillanás alatt Ramos labdavesztéséből a hazaiak kerültek előnybe Moreno révén, a 12. percben. A lüktetés pedig nem állt le, Bale szabadrúgásból tekert centikkel kapu fölé, hogy aztán pár perccel később hátul mentsen Moreno elől kritikus pillanatban. A 32. percben közel járt az egyenlítéshez a Real Madrid, ehhez persze kellett Fernandez kapus borzalmas labda alá futása, amiből Casemiro fejelt gyakorlatilag az üres kapu mellé. Egy perccel később pedig Ramos fejelt és csak centiket tévedett. Benzema távoli kapufája már jelezte, hogy nagyon érik a vendég gól, ami végül a sokadik lendületes és nem mellesleg kombinatív támadása nyomán (tényleg végül, a 45+2. percben) góllá érett a Realnak egy nagyszerű Jovic-Carvajal-Bale sakkozást követően.

A második félidőben konszolidálódott a játék, kevésbé volt csapongó és kevesebb volt a hiba. Ez javarészt a Real Madridnak volt köszönhető, lévén az ő játékuk vett némi fordulatot. Szűk negyedóra futballt követően pedig már egyértelműen uralták a mérkőzést a blancók, Fernandeznek két egymás utáni Kroos lövést is nagy bravúrral kellett védenie. A 60. percben pedig már csak egy pár centis les (Benzema) mentette meg a hazaiakat a hátránytól. A félidő közepére aztán leült a Real Madrid által diktált tempó és ekkortájt fel is ért már időnként Courtois kapujához a Villarreal. Mi több, Moi Gomez révén vissza is vette a vezetést a 74. percben. Az előny megnyugtatta a hazaiakat, többször is szépen dugták el a labdát, a Real Madrid pedig egy darabig azt a benyomást keltette, mintha kifogyott volna… Ezt Gareth Bale viszont máshogy gondolta és a 86. percben szép egyéni akcióból egyenlített, elalvó védője mellett. A végjáték ugyancsak a walesi támadóról szólt, aki ha már lőtt két gólt, két perc alatt még két sárga lapot is begyűjtött, így szerzett néhány méteres előnyt a zuhanyért társaival szemben. A találkozó vége pedig igazságosnak mondható 2-2-es döntetlen lett.

Nagyon felemás volt a Real játéka az első félidőben. Sokat és intenzíven támadtak, viszont átjáróház volt a középpálya és az eladott/elszórt labdák száma is szokatlanul magas volt. Kis szerencsével több gólt is szerezhetett volna Zidane csapata, igaz kicsit nagyobb pechhel többet is kaphatott volna. A felemás játék pedig úgy tűnt eltűnt az öltözőben, a szünet után már szervezettebb volt a királyi gárda, csakhogy a helyzetkihasználással hadilábon állt a csapat. Ráadásul kissé indokolatlanul engedte magára bizonyos periódusokban ellenfelét, amely ezt ki is használta. A statisztika alapján fölényben volt, ha úgy tetszik jobb volt a Real Madrid, de túlságosan sok hibával játszott ahhoz, hogy három ponttal távozzon a Kerámia-stadionból, mitöbb, végül a felemás megítélésű Bale duplája kellett egyáltalán a pontszerzéshez.

A Villarreal nagyon harcos volt, de sokszor pontatlan, így a felemás játék bőven megfeleltethető velük kapcsolatban is. Számtalan olyan kontrát vezettek főként Moreno vezérletével, amiket kicsit nagyobb pontosság esetén akár többször is középkezdés követhetett volna. De mivel elherdálták ezeket a helyzeteket és hátul sem voltak feltörhetetlenek, csak idő kérdése volt mikor kapnak gólt. A második játékrészben sokáig alárendelt szerepe volt a sárga tengeralattjárónak, becsületükre legyen mondva, hogy amint kicsit is lazult a szorítás, góllal tudtak büntetni és bizony közel jártak a győzelemhez. A 90 percet górcső alá véve azonban, úgy gondolom elégedettek lehetnek az egy pontal és a mutatott játékkal is.

Eredmények

SevillaCelta Vigo1 – 1
Athletic BilbaoReal Sociedad2 – 0
OsasunaBarcelona2 – 2
LevanteValladolid2 – 0
GetafeAlaves1 – 1
BetisLeganes2 – 1
ValenciaMallorca2 – 0
EspanyolGranada0 – 3
Atletico MadridEibar3 – 2
VillarrealReal Madrid2 – 2

 

A mérkőzéseken viselt termékek megtalálhatóak a Football Factor üzleteiben:

FC BARCELONA felszerelések

REAL MADRID felszerelések

NIKE focicipők

ADIDAS focicipők

Football kiegészítők

Pásztor Zsolt

Pásztor Zsolt vagyok, diplomámat a BGF Kommunikáció és médiatudomány szakán szereztem. A labdarúgást édesapámnak köszönhetően szerettem meg és most már évtizedes távlatokban beszélhetünk erről a kapcsolatról. Egybekötve a tanulmányaim során, az írásról szerzett tapasztalataimat és a foci szeretetét, született meg anno az elhatározás, hogy blog formájában igyekszem majd néhány gondolatot átadni. Elsősorban a spanyol és a magyar foci követője vagyok, tehát a bejegyzéseim főként ezekben a témakörökben lesznek közzé téve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.