La Liga – 24. forduló
Spanyol foci

La Liga – 24. forduló

Gólgazdag, változatos és izgalmas meccseket játszottak a spanyol gigászok a bajnokság 24. fordulójában, melynek során az elsőségért küzdő Real Madrid és Barcelona között egy pontra csökkent a különbség. Football Factor, La Liga összefoglaló!

Valencia – Atletico Madrid

Egész komoly hullámvasúton ül a Bajnokok Ligájában jövő héten fellépő két fél. A Valencia miután megverte a Barcelonát, kiesett a kupából és beleszaladt egy jó nagy verésbe a Getafe otthonában. Az Atletico pedig sok-sok elhullajtott pont után épp a múlt héten ízlelte meg újra a (szűk) győzelem ízét a Granada ellen. Ez a találkozó ráadául létfontossgú volt a BL helyekért vívott harcban, a két gárda közt pedig összesen két egység különbség volt a kezdő sípszót megelőzően.

Mindkét csapat a masszív védekezés igényével lépett fel, ebben pedig nem is volt semmi meglepő, mint ahogy abban sem, hogy a Valencia a villámgyors, néhány passzos kontrákkal támadott volna, az Atletico pedig valamivel kimértebb passzolgatós játékkal operált. A két elképzelés közül úgy tűnt, a madridi lesz hatékonyabb, ugyanis Correa jobboldali labdája szerencsés körülmények között ugyan, de megtalálta középen Llorentét, aki az első gólját és a vezetést szerezte meg az Atleticonak a 15. percben. A gólt követően szép lassan átvette az irányítást a Valencia. Félóra játékot követően már mondhatni egész erős nyomást tudott helyezni a vendég védelemre, ám hiába próbálta azt mindkét oldalról feltörni, helyzetekig nem jutottak a denevérek. A 40. percben aztán, ha akcióból nem is, a sorozatosan elvégzett szögletrúgások egyikéből végül megtörte az Atleticot a Valencia. Maxi Gomez erősen középrelőtt labdájába Gabriel Paulista tette bele a fejét. A hidegzuhany azonban három perccel később le is hűtötte a hazai hangulatot. Thomas, az ellenfél térfelén megszerzett labdáját egészen a tizenhatosig vezetgette, majd onnan tűpontosan lőtte ki a bal alsó sarkot és vette vissza szinte azonnal a vezetést csapatának.

A második félidőt is igyekezte magas hőfokra emelni és ott tartani a Valencia, ami a hangulatot illetően iskerült is, a kapu előtti szituációkat illetően inkább csak hellyel-közzel. Az 59. percben azonban egy jónak közel sem mondható pontrúgást olyan szörnyen védekezett le az Atletico, hogy Kondogbia Llorente mellől bekanalazhatta az egyenlítő gólt. A félidő második felére ismét hatalmas nyomás alá került az Atletico, amelybe hiába állt be Morata, fel sem jutottak hozzá a passzok, a Valencia ugynais rengeteg labdát elvett a matracosoktól saját térfelükön. A 73. percben aztán már komoly helyzete is volt a denevéreknek, Ferran Torres cselezte magát át Saulon a jobboldalon, középretett labdáját pedig Gameiro vágta a léc fölé. A 81. percben két nagy lehetőséggel az Atletico is bejelentkezett a gólra, előbb Vrsaljko ívelését Morata fejelte kapura (Domenech védett nagyot), a kipattanót pedig Thomas zúdította centikkel a bal kapufa mellé. A hajrában mindent megtett a győzelemért a Valencia, az Atleticonak momentumot sem hagyott a hazai gárda. Gaya átlövése és egy, az ő lábáról lecsúszott labda még komoly veszélyt jelentett Oblak kapujára, több gólt azonban nem hozott ez a parádés találkozó.

Kitűnő mérkőzés volt ez, ha úgy tetszik kitűnő főpróba volt a BL előtt mindkét csapat számára. A Valencia elképesztő iramot diktált és tele volt kiemelkedő egyéni teljesítményekkel, noha annyira sok gólhelyzete mégsem volt a csapatnak, ám a rögzített szituációk ezúttal kisegítették a gárdát. Parejo labdaszerzés és irányítás tekintetében óriásit teljesített, mellette Kondogbia áthatolhatatlan volt, ráadásul még gólt is talált. Ferran Torrest nagyjából akárki fogta a jobboldalon, az előbb-utóbb beült a hintába a beadásai pedig rendre veszélyesek voltak. A gyenge pontja talán Mangala volt ezúttal a Valenciának, ő több elszórt labdával is kellemetlen helyzetbe hozta társait. Ha tudja majd ezt az arcát mutatni, esélyese maradhat az Atalanta elleni BL párharcnak Celades csapata.

Figyelembe véve az elmúlt heteket, ez már bőven értékelhető teljesítmény volt az Atleticotól, amely a meccs képe alapján nyerhetett volna mégjobb helyzetkihasználás esetén, de amilyen nyomás alatt játszottak hosszú periódusokat, vélhetően inkább ők lehetnek elégedettek az egy ponttal. Amíg bírta erővel a magas letámadásokat Simeone csapata, addig nagyjából kézben is tartotta a meccset, amikor azonban a Valencia támadott le, öles problémái adódtak a labdakihozatallal Kokeéknak. Szerencséjükre a védelem nagyjából jól állt a lábán, legalábbis akkor, ha nem rögzített helyzeteket kellett levédekezni. Azon a téren ugyanis szokatlanul pocsékul produkált a madridi gárda, mindkét gólt ilyen helyzetből kapták. A csapat magasan kiemelkedő játékosa Thomas volt, habár hátul tőle sem a megszokott labdabiztosságot tapasztalhattuk, ezúttal azonban nagyon aglils volt kapura a ghánai középpályás. Ebből a meccsből tehát meríthet valamit az Atletico a Liverpool elleni ütközetre, a rögzített szituációkat viszont sürgősen helyre kell tenni, mert az angolok sem lesznek kíméletesebbek.

Barcelona – Getafe

Nehéz felfogni és tudatosítani a tényt, de a Getafe tavalyi kiváló és idei mégkiválóbb szereplése miatt ezt a meccset joggal lehetett már rangadónak titulálni. Ráadásul ezt a tényt még csak a táblázaton elfoglalt helyezések sem cáfolhatják, épp ellenkezőleg, hiszen a második helyezett fogadta a harmadik helyezettet. A két csapat merőben eltérő játékstílusa miatt pedig akárcsak ősszel, most is parázs csatára volt kilátás.

Azt a partit némi szerencsével a katalánok nyerték meg 2-0-ra, de nem feltétlenül volt benne a találkozóban akkor a Getafe veresége. Ennek megfelelően az akkor – és általában is – eredményes taktikáján ezúttal sem változtatott a madridi csapat. Bár a labda nem sokat volt a vendégeknél, a magasra tolt védekezéssel nem sok lehetőséget hagytak a Barcelonának a kibontakozásra. Kellett is jó negyedóra, mire az első helyzetig eljutottak a hazaiak, Messi azonban számára rutinnak tűnő helyzetből, csak Soria kezébe emelte a labdát. A folytatásban egy darabig csak Jordi Alba sajnálatos sérülése és kényszercseréje volt említésre méltó, a félidő derekára érve aztán Molina egy perc alatt kétszer is főszerepbe került. Először ziccert rontott, majd az ebből következő szögletből kapura fejelt amit ter Stegen, csak Nyom elé tudott ütni, a jobbhátvéd pedig nem hibázott. Legalábbis a helyzetkihasználásnál, merthogy helyzetbe csak szabálytalanság árán tudott kerülni, így a gólt elvette a játékvezető a Getafétől. Ez azonban nem vetette vissza a vendégek lelkesedését, egy perccel később Cucurella néhány centit tévedett csak egy gyors akció végén. A 34. percben aztán Messi villant, de ezúttal is ”csak” kiszolgáló szerepkörben. Igaz, megint parádés labdával látta el, ezúttal Griezmannt, aki okosan pöccintett át a kimozduló Soria fölött. Öt perccel később pedig meg is roppant az addig stabilan álló Getafe védelem. A baloldalon felfutó Junior Firpo precízen lőtte át a labdát a túloldalon érkező Sergi Robertohoz, ő pedig megduplázta a katalán előnyt. A hosszabbítás perceiben majdnem el is dőlt a meccs, a vendégek kapusa ezúttal azonban bravúrt bemutatva hárította Messi fejesét.

A második félidőt tulajdonképpen kockázatok vállalása nélkül irányította a Barcelona, a Getafe játékából pedig továbbra is hiányzott az a (relatív)hatékonyság, ami egyébként közel félórán keresztül megvolt Bordalas csapatában a meccs kezdetén. Helyzetek és izgalmak helyett, így csak küzdelmes mezőnymunkára futotta a csapatoktól. A 67. percben aztán a langyos csordogálásból, egy pillanat alatt felélénkültek a dolgok, Angel (Mata passzából) ugyanis egy mesteri kapáslövéssel visszahozta a meccsbe csapatát, majd két perccel később Fati tornáztatta meg Soriát. A 72. percben szó szerint pár centire volt az egyenlítéstől a Getafe, ám ter Stegen néhány reflexmozdulattal mentett egy kapu előtti kavarodást követően. A folytatásban pár perc leforgása alatt Griezmann előtt adódott két lehetőség is a találkozó lezárására, ám mindkét alkalommal rosszul oldotta meg a feladatot. A hajrában inkább a Barcelona előtt nyílt még esély betalálni, a végeredmény azonban már nem változott, ha szűken is, de nyertek a hazaiak.

Ősszel és most is viszonylag sokáig volt amolyan letaglózott állapotban a Barcelona a Getafe ellen. Akárcsak akkor, eleinte most sem tudott mit kezdeni az ellenfél harcias játékával a címvédő. A forgatókönyv pedig olyannyira hasonló volt, hogy most is egy kissé előzmények nélküli góllal szerzett vezetést a katalán csapat, innentől kezdve pedig sokkal kényelmesebben futballozhatott. A második félidőt magabiztosan kontrollálta Setien együttese, noha 2-1 után nagyon észnél kellett lennie a gárdának. Ezt hátul többé-kevésbé sikerült is megoldani, elöl azonban hiányzott a higgadtság a helyzetkihsználás tekintetében, így végül megérdemelt, de szűk sikert tudott csak aratni a katalán gárda. Messi továbbra is hadilábon áll a góllövéssel, ám amíg a pazar passzaiból gól/gólok születnek, talán nincs akkora vész, legalábbis itt a bajnokságban…

Szóval, a fentiek alapján a Getafe futballját nem is igazán a félidő vágta ketté, hanem valami ott a 30. perc környékén. Addig ugyanis nem túlzás azt állítani, hogy inkább a madridiak akarata és elképzelése valósult meg, helyzetei voltak a csapatnak és kiválóan szűrték meg a katalán támadásokat. Aztán egyik pillanatról a másikra elvágta valami ezt a játékot, a Barcelona átvette az irányítást, szétesett a hátsó sor és jöttek a bekapott gólok. De hogy mennyire kellemetlen ellenfél a Getafe manapság, arról a második félidei teljesítményük árulkodik, lévén a semmiből majdnem ledolgozták a kétgólos hátrányt. Elöl azonban a vendégcsapat sem volt mindig elég éles, így ezúttal csak a tisztes helytállást vihetik haza Bordalasék.

Real Madrid – Celta Vigo

A Real Madrid számára a három pontos bajnoki előny megtartása volt a cél, miután a Barcelona nyert a forfulóban. Ezt pedig egy győzelemmel érhette volna el, soraiban Eden Hazarddal! A Celta Vigo bravúrgyőzelmet aratott múlt héten a Sevilla ellen, ezt a meccset pedig már a kiesőzónából kikecmeregve várhatta.

A Celta labdatartásban ugyan nem tudott maradandót mutatni az első percekben, egy varázslatos Aspas labdát Varane és Carvajal közé, amiből Smolov tankönyvbeillően tudott befejezni viszont igen. Mindezt a 7. percben. A gólt követően lassan éledezett a Real Madrid, de Benzema és Casemiro lehetőségeivel azért nyomatékosította, hogy meccsben van. Komoly gólhelyzetet azonban nem igazán tudott összehozni a királyi gárda, lévén a Celta keményen tömörült középen, erre pedig nem volt igazi fegyvere Zidane csapatának. A 40. percben aztán a balszélről Hazard révén sikerült meglazítani a vendég védelmet, a középreadás azonban túl kemény volt Balenek, így csak kapu fölé tudott belsőzni a walesi támadó. A vendégek a következő, azaz a második kapuralövésükkel egészen a 44. percig vártak, Aidoo szögletből bólintott Courtois kapujara, a belga kapusnak pedig óriásit kellett mentenie.

A második félidőt szemlátomást nagyobb tempóban kezdte a Real Madrid és az addig is igen élénk baloldalt használva a 49. percben Hazard emeléséből Ramos révén szerzett gólt, ezt azonban les miatt még érvénytelenítették. Az 52. percben azonban már érvényes találatot szerzett a királyi gárda, méghozzá Marcelo okos alapvonali visszagurításából, a második hullámból érkező Kroos passzolt a kapu bal oldalába. A 65. percben Ruben Blanco igencsak feleslegesnek tűnő mozdulattal kaszálta el Hazardot az alapvonaltól egy méterre, ezért a mozdulatért pedig meg is bűnhődött, Sergio Ramos ugyanis higgadtan lőtte be neki a jogosan megítélt büntetőt. A vezetést jó húsz percig magabiztosan tartotta a madridi csapat és nem is nagyon volt benne a találkozó képében a Celta egyenlítése, azonban megint kissé a semmiből, a 85. percben egy újabb varázslatos védelem között bepasszolt (Suarez) labdát, Santi Mina lőtt el Courtois mellett a kapuba. Az utolsó perceket természetesen gőzerővel nyomta a Real Madird, Benzemának két komoly helyzete is volt a harmadik gólhoz, ez azonban nem jött össze, így a királyi gárda meglepetésre csak remizni tudott a Celtával.

A Real Madird az első félidőben bármilyen tisztesésgesen is próbálta hátulról, jobbról, balról feltörni  a Celta védelmét, képtelen volt arra. A félidő után kiderült, hogy taktikai variálás helyett valójában csak még egy fokozattal nagyobb tempóra kellett bírnia Zidane-nak a csapatát, a Celta azt a fokozatot ugyanis már nem bírta elviselni. Egy csapatrész kifejezetten plusszos, egy pedig mínuszos értékelést kell kapjon, ez pedig nagyjából ki is egyensúlyozza a Real teljesítményét, amit végül az eredmény is visszaigazolt. A Marcelo-Hazard baloldali kettős feltűnően lendületes és agilis volt, a nagyobb helyzetek és a gólok (közvetve és közvetlenül is) egyaránt erről az oldalről születtek. A Carvajal-Varane páros, a helyenként rossz ütemben kilépkedő Ramossal kiegészülve viszont meglepően gyengén teljesített hátul, ezt pedig kegyetlenül kihasználta két tökéletes góllal a Celta. A döntetlennel egy pontra olvadt a Real bajnoki előnye, így a lehető legszűkebb pontkülönbséggel zakatol a két gigász a két hét múlva esedékes Clasico felé.

A Celta játéka az első félidőben bejött, a tömörülő vdekezésre nem volt megoldása a Realnak, a két nagy helyzetéből pedig egyet gólra is váltott a galíciai csapat, ami nem rossz arány. A második játékrészben a megemelkedett tempó mellett aztán már szétdarabolódott helyenként az egységes védekezés, Blanconak több dolga akadt már ebben az etapban, amit nem mindig oldott meg hideg fejjel. A hatékonysággal viszont nem volt gond ebben a 45 percben sem, gyakorlatilag az egyetlen valamire való helyzetből ismét betaláltak a vendégek, így klasszikus értelemben vett pontlopás keretei között távozott a Bernabeuból Garcia csapata.

Eredmények

ValenciaAtletico Madrid2 – 2
MallorcaAlaves1 – 0
BarcelonaGetafe2 – 1
VillarrealLevante2 – 1
GranadaValladolid2 – 1
SevillaEspanyol2 – 2
LeganesBetis0 – 0
Athletic BilbaoOsasuna0 – 1
Real MadridCelta Vigo2 – 2
EibarReal Sociedadelhalasztva

A mérkőzéseken viselt termékek megtalálhatóak a Football Factor üzleteiben:

FC BARCELONA felszerelések

REAL MADRID felszerelések

NIKE focicipők

ADIDAS focicipők

Football kiegészítők

Pásztor Zsolt

Pásztor Zsolt vagyok, diplomámat a BGF Kommunikáció és médiatudomány szakán szereztem. A labdarúgást édesapámnak köszönhetően szerettem meg és most már évtizedes távlatokban beszélhetünk erről a kapcsolatról. Egybekötve a tanulmányaim során, az írásról szerzett tapasztalataimat és a foci szeretetét, született meg anno az elhatározás, hogy blog formájában igyekszem majd néhány gondolatot átadni. Elsősorban a spanyol és a magyar foci követője vagyok, tehát a bejegyzéseim főként ezekben a témakörökben lesznek közzé téve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.