La Liga – 12. forduló
Spanyol foci

La Liga – 12. forduló

Épp csak véget ért a hétközi, azaz a 11. forduló Spanyolországban, máris elkezdődött a soron következő. Ráadásul a 12. kör tartogatott egy pikáns rangadót is, méghozzá a Sevilla – Atletico Madrid összecsapást. A listavezető Barcelona a Levante otthonába látogatott, a Real Madrid pedig hazai pályán fogadta a Betist. Football Factor, La Liga összefoglaló!

Levante – Barcelona

Valencia kisebbik csapata a hétközben bravúrgyőzelmet aratott az Anoetában, a Real Sociedad vendégeként (1-2), ez pedig jó alapot adhatott arra, hogy teher nélkül, felszabadultan játsszon a Levante az egyértelműen esélyesebb Barcelona ellen. A katalánok nagyon fölényes és magabiztos hétközi győzelemmel (Valladolid, 5-1) és Messi parádéval hangoltak erre a mérkőzésre, amelyben ezúttal kezdőként kapott helyet Griezmann és Arthur is, nem tartaékolt tehát Valverde mester a hétközi BL fordulóra.

Nos, görcsösen semmiképp nem játszott kezdetben a Levante, mezőnyben teljes mértékben ellenfelei voltak a Barcelonának, sőt az időnként feltolt védekezésükkel meg tudták nehezíteni a katalánok labdakihozatalait. Az első helyzetek is a hazai csapathoz fűződtek. Bő negyedórát követően Campanát Lengletnek, Mayoralt pedig Piquenek kellett blokkolnia a tizenhatoson belül. A következő percekben aztán újfent egyenrangú mezőnyjáték következett, mígnem a 31. percben Messi ugratta ki nagyszerű ütemben Griezmannt, Aitor Fernandez pedig lábbal védett hatalmasat. Öt perccel később Semedo kapott egy Pazar labdát a tizenhatoson belülre, Miramon pedig jócskán elkésett a szerelési kísérletnél, a játékvezető habozás nélkül a tizenegyes pontra mutatott. A labda mögé Messi állt, az pedig a jobb felső sarokba szállt. A félidő utolsó momentuma egy tankönyvbe illő Barca támadás volt, melynek szervezője Griezmann volt, a befejező pedig Messi lett volna, ha bele tudott volna kotorni a labdába.

A második félidőt rendkívül harcosan kezdte a Levante, gyakorlatilag öt percen keresztül a vendégek térfelén tudták tartani a labdát, úgy is, ha épp nem volt náluk, ráadásul a gránátvörös-kékek jónéhány alkalommal el is szórták a játékszert, amivel (ekkor még csak) potenciális lehetőségeket teremtettek a Levante számára. Mint később kiderült ez nem csak kezdeti lendület volt, mert bár a Barcelona kijött ebből a szorításból, a Levante igyekezete mit sem lanyhult a folytatásban. Ennek a 61. percben meg is lett az eredménye, hiszen ismét egy magas letámadást követően szerzett labdát a hazai csapat, a labda Moralestől Campanahoz vándorolt, majd a kapuba. Ez a gól pedig belobbantotta a valenciai kiscsapatot, mert két perccel később Mayoral szánta el magát lövésre a tizenhatoson kívülről, a labda pedig akárcsak az előbb, ismét a kapu bal oldalában kötött ki. Itt pedig még nem volt vége a sokknak, a 68. percben jobbról végzett el szabadrúgást a Levante, a kapu elé ívelt labdát Radojához fejelte ki a védelem a tizenhatos vonalára, aki egyből lőtt, a Busquetsen megpattanó a labda pedig a tehetetlen ter Stegen mellett a kapu közepébe vágódott. A 74. percben tovább fokozódott a hangulat, lévén Messi csökkentette a hátrányt csapatának, csakhogy a VAR nagyszerűen vette észre utólag, hogy leshelyzet előzte meg a találatot, így maradt a 3-1-es állás. A maradék bő negyedórában rutinosan, okosan tartotta az eredményt a Levante – sőt Melero még ziccert is hibázott a 93. percben – és bár nehéz volt elképzelni ezt a fordulatot az első félidő után, végül nem érdemtelenül nyerte meg a találkozót a hazai csapat.

A Barcelona első félidei teljesítménye leginkább a türelmes jelzővel írható le. Kezdetben partiban volt velük a Levante és egy-két melegebb percet is át kellett vészelnie Piqueéknek, aztán azonban szép fokozatosan átvették a játék irányítását, magas labdabirtoklási fölényre tettek szert és 45 perc után már egészen rendben volt a kapura lövési arány is (5/5). Második félidő… A Levante erényeiről majd lejjebb, ide a Barcelona negatívumai kell kerüljenek. Szóval, az első félidő első felében látszódott, hogy akadnak problémái a labdakihozatallal a Barcelonának, ha letámad a Levante. De mivel teljes mértékben átvette az irányítást a Barca, talán nem gondolták komolyan, hogy egy hasonló forgatókönyvnél baj is lehet a folytatásban. Márpedig ez történt, a nyomást nem állta ki Valverde csapata, rengeteg labdát elszórt saját térfélen és 8 perc alatt teljesen összeomlott. Pique számlájára az első gól egyértelműen (eladott labda), a második (nem lépett elég határozttan ki a lövőre) hellyel-közzel felírható. A folytatásban pedig már teljesen tompa és erőltetett volt a támadójáték, így értelemszerűen jött a kínos vereség.

A Levante vezetett ugyan egy-egy ígéretes támadást az első félidőben és néha csak a blokkok akadályozták meg a valenciaiakat abban, hogy kaput találjanak. Ám a játékrész második felére egyszerűen felülmúlta tudásban őket a Barcelona és egyre többször kellett játékba avatkoznia Aitor Fernandeznek. A félidei 0-1 így még viszonylag hízelgő is volt Lopez csapatára nézve. A fentebb említett nem várt folytatás pedig elsősorban nem személyi vagy szerkezeti cserének volt köszönhető, a Levante egyszerűen hitt a harcos játékban és ellentétben az első félidővel, kihasználta a Barca által felkínált lehetőségeket. Campana, Morales és Mayoral nagyszerű mezőnymunkát végzett, véleményem szerint ők voltak a siker elsőszámú letéteményesei.

Sevilla – Atletico Madrid

A Sevilla a kezdeti lenület után megtorpant kicsit a bajnokságban, az utolsó három bajnoki meccsén azonban 7 pontot szerzett az andalúz csapat, ami azt mutatja, hogy kijött a gödörből Lopetegui csapata. Az Atletico viszont halmozza a döntetleneket és fontos pontokat hullajtott mostanság, azonban Simeone csapata általában fel tudja szívni magát a rangadókra…

Ahogy arra számítani lehetett, kőkemény állháborút vívtak a felek rengeteg párharccal, szereléssel, labdaeladással és labdaszerzéssel fűszerezve. Épp ezért helyzetre, de még csak helyzetecskére sem kerülhetett sokáig sor, leszámítva a 3. percben egy aprócska és közeli Koke fejest, Trippier bedobásából. Ilyen feltételek mellett az sem volt meglepetés, hogy az első helyzet és egyben gól rögzített szituációból született a 28. percben, méghozzá hazai oldalról. Banega emelt egy szabadrúgást a tizenhatos jobb sarkának közeléből a tizenegyespontra, az oda üresbe mozgó Vazquez pedig a kapuba bólintott. Ritka látványosság övezte a találatot, lévén Oblak (hibázott?) ezt talán foghatta volna, ám épp ő paskolta a labdát a kapuba. Ahogy pedig ezt megelőzően, úgy ezt követően sem akadt helyzet, hacsak nem egy erőtlen Koke lövést annak lehet nevezni, így 1-0-ás sevillai előnnyel mentek pihenni a csapatok.

A második félidőt egy – vagy két – fokozattal magasabb tempóban kezdte az Atletico, ráadásul Costa is kijött a folytatásra. A vendégcsapat három szögletig, egy Correa helyzetig és egy Costa lesgólig jutott mindössze tíz perc alatt. A madridi szemszögből csalódást keltő VAR ítéletet követően sem állt le Simeone csapata és a 60. percben már érvényes gólt szerzett, ekkor Arias beadását Morata bólintotta a kapuba. Az egyenlítést követően továbbra is a vendégek maradtak támadásban, helyzet azonban a túloldalon született egy szögletet követően, de Jong pedig centikkel fejelt a bal kapufa mellé. A következő támadásnál a kifelé mozgó Kokéval szabálytalankodtak a tizenhatos vonalán, a VAR pedig tizenegyesre módosította a játékvezető által ítélt szabadrúgást. Costa azonban pocsékul végezte el azt, Vaclik védett, sőt a kipattanót is fogta a sevillai kapus, mindez a 72. perc eseménye volt. A végjátékra visszavette az irányítást a Sevilla, sorozatban rúgták a veszélyes szögleteket, a hosszabbítás perceiben azonban két alkalommal is az Atletico kezében volt a győzelem, de Costa és Thomas is hibázott hatalmas helyzetben. A vége így igazságosnak tűnő pontosztozkodás lett, 1-1-es végeredménnyel.

Az első félidőben többet birtokolta a labdát a Sevilla és a támadásépítései alapvetően fazonosabban mutattak, mint ellenfele attakjai és mivel nem sok más területen lehetett meghúzni a csapatok közti különbségeket, ezért ha a vezetésre nem is feltétlenül szolgált rá, de jobb volt az Atleticonál Lopetegui tizenegye. Navas és Ocampos a jobb, Reguilon a baloldalon futkorászott fel-alá, persze nem céltalanul, hiszen ezekkel a futásokkal jócskán lekötötte Lodi és Trippier erőforrásait, akik így kevésbé tudtak csatlakozni a vendég támadásokhoz. A második félidőben nagyobb tempóra kényszerült Lopetegui csapata az Atletico feljavulása miatt és volt idő, amikor úgy tűnt bedarálja a csapatot a matracos gárda. Ám ez elmaradt és játékban is új lendületet tudott venni a hazai csapat. Kis szerencsével győzhetett volna, de könnyen ki is kaphatott volna a Sevilla, a döntetlennel azonban jó eséllyel így sem elégedettek a Pizjuan stadionban.

Az Atletico védelme nagyjából rendben volt, habár a gólnál nagyon megették a Sevilla figuráját és Oblak is olyat engedett be amit, simán fogni szokott. Innentől kezdve viszont a legkevésbé sem lehetett pozitívumot mondani Simeone csapatáról. A középpályán lassú és körülményes volt a labdajáratás, ráadásul Thomas, aki viszonylag biztos pontja ennek a csapatrésznek, igen bizonytalan volt. A támadásokban semmi, de semmi elképzelés nem volt, azon kívül, hogy kimegy a labda szélre, vagy Moratának felívelik, mindezt azonban nagyon könnyen szerelte a hazai védelem. Arias és Costa csapatba állítása viszont jól sült el Simeonétól és a tampót is sikerült méltó szintre emelnie az Atleticonak a második játékrészben. Így tehát egyrészt dícséret illeti az argentin szakvezetőt, másrészt komoly kritika, hogy mire volt jó az első félidei pocsék teljesítmény? Morata egyre gólerősebb, Costa mintha többször kerülne helyzetbe, Correa kulcs, vagy gólpasszokat osztogat az utóbbi meccseken, mégis egyre több pontjába kerül az Atleticonak a sok kihagyott helyzet, ez pedig előbb utóbb a klub versenyképességére is komoly kihatással lesz. Nagyon kettős volt ezen a napon az Atletico, azaz játékban egyáltalán nincs kiegyensúlyozottság Madridban, érdekes hogy a tucatnyi döntetlen mégis folytonosságot mutat…

Real Madrid – Real Betis

Jó formában várta a Real Madrid azt a Betist, amely mélyen a várakozások alatt teljesít eddig a 16. helyen tanyázva és maximum abban bízhatott, hogy az előző fordulóban bő egy hónap után újra győzelmet ünnepelhetett (Celta Vigo, 2-1), no és abban, hogy tavasszal három pontot vitt el a Santiago Bernabeuból. Összességében véve ez azonban sovány reménynek tűnt.

Amit pedig a pályán lehetett látni, méginkább aggasztó volt a Betis számára, merthogy hiába kezdett agresszíven a vendégcsapat, a királyi gárda így is higgadtan építgette a támadásait, sőt a 8. percben Hazard révén gólt is szerzett a hazai csapat, ám ez lesről történt. Ezt a forgatókönyvet pedig ha nem is kőbe, de stabil alapba véste a Real, amely Benzema révén újabb gólhelyzetbe került, ám Robles hatástalanította a lövést. A Betis a 22. percben ért fel először érdemben a hazai kepuhoz, ekkor kishíján gólt is szerzett, ám Fekir az alapvonal közeléből visszagurított labdát kevéssel a kapu mellé pörgette. Bő félóra elteltével a lehetőségeihez képest egész felbátorodott játékot mutatott már a Betis és mivel a Real támadásai is kifakultak kicsit, nagyjából azt lehetett mondani, hogy kiegyenlített mezőnymunka zajlott a pályán, amit Benzema kisebb lehetősége tört csak meg a 36. percben. A játékrész utolsó perceire újabb lendületet vett a királyi gárda, Ramos közelről bombázott Roblesbe, Benzema pedig távolról talált kaput, utóbbi lövés jóval könnyebb feladat volt a Betis kapusának.

A második félidő a kiegyenlített verzióban folytatódott, sőt Alex Moreno révén még a Betis volt, amely először kaput eltaláló lövésig tudott jutni. Plusz a vendégek védekezése is igen komoly fejtörőt jelentett a blancók számára. Így tehát el lehetett képzelni ezidőtájt, hogy a zöld-fehérek akár ponttal is távozhatnak majd Madridból. A 64. percben Kroos tűpontosan gurított előre egy labdaszerzést Hazard felé, aki (túlzottan is) úriember módjára elengedte azt a lendületből érkező Mendynek, ő pedig egy az egyben törhetett kapura, de borzalmasan élt a lehetőséggel és csak az oldalháóba rúgta a labdát. A 65. percben Vinicius váltotta Rodrygot, akivel meg is élénkült a Real jobb szárnya és maga Vinicius is több alkalommal rávezethette a Betis védelmére a labdát, ám rendre rossz megoldásokat választott a fiatal támadó, vagy épp az akkorra már rendkívül szívósan védekező védők szerelték. Ahogy pedig közelgett a lefújás pillanata, úgy szakadt szét a mezőny, mindkét csapat szándékozott ugyanis megszerezni a három pontot, habár a Betis oldaláról érzékelhető volt az is, hogy a döntetlen sem lenne csalódás. A győzelemhez kibrusztolásához legközelebb Vinicius állt a 91. percben, de Dani Carvajal is hőssé válhatott volna a 93. percben, ám mindkét kísérletet hárította a Betis, avagy Robles kapus.

Nagyon úgy indultak a dolgok, hogy a Real Madrid, ha nem is öt góllal, de magabiztosan meg tudja majd nyerni ezt a mérkőzést is. Csakhogy, ha végig tekintünk a találkozó forgatókönyvén és eseményein, azt látjuk, hogy az a nüansznyi összpontosítás épp mindig hiányzott a játékosokból, ami a gólszerzéshez szükségeltetik. Hazard aprócska lesállása pedig még a szerencsétlenség kategóriájába is besorolható. Ramos, Mendy, vagy épp Vinicius ziccerei azonban tökéletesen világítottak rá erre a koncentráció hiányra. Mivel a közvetlen vetélytársak is botlottak, nem nagy tragédia a blancók botlása, de talán épp ezért fájdalmas is, hogy nem tudta kihasználni a csapat a többiek pontvesztéseit.

Némi szerencse, komoly robotolás és egy még komolyabb kapusteljesítmény az, ami végül bravúrpontot eredményezett a Betisnek. Merthogy a királyi gárda dekoncentráltsága és rossz helyzetkihasználása mellé illendő hozzátenni, hogy Robles fantasztikusan védett a találkozón, amiért teljesen megérdemelten választották a mezőny legjobbjának. Jelen helyzetben többet azt hiszem nem is remélhetett ettől a meccstől a vendégcsapat, az egy ponttal feltétlenül elégedett lehet a Betis.

Eredmények

EspanyolValencia1 – 2
LevanteBarcelona3 – 1
SevillaAtletico Madrid1 – 1
Real MadridBetis0 – 0
ValladolidMallorca3 – 0
VillarrealAthletic Bilbao0 – 0
OsasunaAlaves4 – 2
Celta VigoGetafe0 – 1
LeganesEibar1 – 2
GranadaReal Sociedad1 – 2

 

A mérkőzéseken viselt termékek megtalálhatóak a Football Factor üzleteiben:

FC BARCELONA felszerelések

REAL MADRID felszerelések

NIKE focicipők

ADIDAS focicipők

Football kiegészítők

Pásztor Zsolt

Pásztor Zsolt vagyok, diplomámat a BGF Kommunikáció és médiatudomány szakán szereztem. A labdarúgást édesapámnak köszönhetően szerettem meg és most már évtizedes távlatokban beszélhetünk erről a kapcsolatról. Egybekötve a tanulmányaim során, az írásról szerzett tapasztalataimat és a foci szeretetét, született meg anno az elhatározás, hogy blog formájában igyekszem majd néhány gondolatot átadni. Elsősorban a spanyol és a magyar foci követője vagyok, tehát a bejegyzéseim főként ezekben a témakörökben lesznek közzé téve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.