Játékok oktatása – módszertan – 2. rész
A Football Factor blogon korábban bemutattam két konkrét játékrendszer, a 4-3-3, és a 4-4-2 leoktatását is, valamint szó esett a Coerver-módszerről és a kisjátékokról, illetve annak oktatási metodikájáról is. Itt az ideje annak, hogy általánosságban is megfogalmazzunk dolgokat a játékok oktatásával kapcsolatban, és megnézzük, hogy az MLSZ-féle edzőképzésnek milyen irányelvei vannak ezzel kapcsolatban. Fontos előre leszögeznem, hogy a továbbiakban közölt ismeretek főként az utánpótlás edzésekre vonatkoznak!
Az első részben általánosságban volt szó oktatási és módszertani dolgokról, tanácsokról, ebben, a második részben pedig konkrét példákon keresztül kerülnek bemutatásra az előző részben leírtak.
Pont azon cikk végén volt szó a játékelemek oktatási módszertanának folyamatáról. Ennek lépéseit azon kívül már több cikkben is tisztáztam, éppen ezért most nem is térnék ki rá, lássuk az egyes lépések gyakorlati példáit!
Játék területen:
Itt el lehet sajátítani, mik a feladatok labdaszerzéskor, labdabirtoklásban és labdavesztéskor. A gyakorlatokat az érintésszám, a helyezkedés, az átadási irányok meghatározásával tudjuk variálni. Vagy kipróbálhatjuk, hogyan reagálnak a játékosok az emberelőnyös szituációra. Ezek során megtanulhatják továbbá a helyes átvételeket és a cselezést is.
Játék egy irányban:
A játékosok ezáltal megtanulhatják, hogyan lehet a labdát átjátszani egy meghatározott irányban a vonalon és kísérlet tenni a gólszerzésre. A gyakorlatot változtathatjuk azzal, hogy ennek a módját is meghatározzuk, valamint, hogy kipróbáljuk passzív és aktív védővel is, illetve létszámelőnyös szituációban.
Játék választással:
A problémamegoldás, helyzetfelismerés és a labdabirtoklók segítése gyakoroltatható ezzel. A variációs lehetőségekből elég sok van, például a szokásos, hogy először létszámelőnyben, majd azonos létszámban is kipróbáltathatjuk. A játékosoknak alapvetően szabad választásuk, döntésük van itt már.
Játék mérkőzésszerűen létszámelőnyben:
A labdabirtoklók tehát létszámfölényben vannak. A játék labdaszerzés után úgy folytatódik, hogy a védekező csapat kiegészül, és azonos létszámban folyik tovább a játék.
Játék mérkőzésszerűen:
A játékosok gyakorolhatják a feladataikat labdaszerzéskor, labdabirtoklásban és a labda elvesztésekor. A feladat után ne felejtsünk el rövid elemzést adni a játékosoknak arról, hogy milyen volt az, amit megvalósítottak.
A játék oktatása során külön ki kell térni arra, hogy mik a labdabirtokló csapat feladatai, és mik a labdaszerző csapat feladatai, és azokat hogyan kell megoldani, mi az egyes játékhelyzetekben a játékos teendője. Előbbi esetébe a következők tartoznak: ha a játékosnál van a labda, ha a társnál van a labda, ha a játékos elveszíti a labdát, és ha a társ veszíti el a labdát. Utóbbiba pedig az tartozik, hogy hogyan kell visszaszerezni a labdát, hogyan kell a társad segíteni, mi történik akkor, ha a játékos megszerezte a labdát, illetve akkor, ha a társ szerezte meg azt.
Egy játék oktatása során az edzőnek vannak általános feladatai, amit egy edzés sikeressége és hatékonysága érdekében – és mert ez a munkája – végre kell hajtania. Először is, a végrehajtandó feladatot röviden el kell magyarázni a csapatnak. Ezután fel kell a játékosokat állítani, és el kell indítani a játékot. Az edzőnek közben magában elemeznie kell a látottakat, meg kell figyelnie, hogy mi történik. Mivel, ha nem jót lát, meg kell állítania a játékot, és a hibát ki kell javítani. A játékot folyamatosan variálni kell, mint ahogy az az előbbiekben is elhangzott, a terület, az idő, a dinamika, a létszám, a szabályok változtatásával. Legvégül pedig következhet a játék kiértékelése.
Egy labdarúgó edzésnek számtalan célja van vagy lehet. A labdabiztonság növelése, a technika-taktikai tudás növelése a növekvő sebességhez, a csapatjáték szervezettségének emelése, az elvi taktikai tudás felhasználása a játékban, az egyéni képzés, a személyiség fejlesztés, valamint a mentális képzés-nevelés szintén célja lehet egy edzésnek.
Egy fociedzés megtervezéséről és felépítéséről már korábban szó esett ezen a blogon, de röviden ismételjük át ezt. Az edzés a bemelegítéssel kezdődik, amely során az adott edzésen oktatni kívánt játékhelyzet megoldásához szükséges technikai elemek oktatása és gyakorlása történik. A következő blokkokban 3 célról lesz szó, mely során a tanítani kívánt játékelem oktatása és elsajátítása megtörténik, azaz jelen esetben a cél azt jelenti, hogy milyen lépcsőkön keresztül tudjuk elérni azt. Az első blokkban (cél 1-2) történik a játékforma kiválasztása a játékhelyzethez, majd a már sokszor ismertetett játék területen – egyirányú játék – választásos játék – szabad döntés játéka folyamat. A második blokkban (cél 3) jöhet a mérkőzésforma kiválasztása a játékhelyzethez, majd mérkőzésjáték létszámfölényben és létszámhátrányban, illetve mérkőzésjáték egyenlő létszámban. A levezetésben az értékelés, a házi feladat kiadása (azaz, hogy otthon mit kell gyakorolniuk a gyerekeknek), valamint az egyéni képzés szerepel.
Persze mindez elsőre igencsak érthetetlennek és száraznak tűnik, de rögtön bemutatom gyakorlati példákon keresztül is – így talán valamivel emészthetőbb lesz.
A példánkban szereplő edzésen most a célunk a labdabirtoklás kiépítése lesz 1:1 elleni játékban.
Megtörtént a bemelegítés, következhet a két „középső” blokk.
Cél 1/a: játék területen 1:1 elleni játékban
A játékhelyzet oktatása itt történik meg, a játékosok elsajátíthatják a szerepeiket és feladataikat – úgy, mint a labdabirtoklás és a labdaszerzés. Ne felejtsük el a hibajavítást és a magyarázatot. A gyakorlatot természetesen variálhatjuk a tér, az idő, és a dinamika változtatásával.
Cél 1/b: játék egy irányban 1:1 elleni játékban
Ugyanaz igaz itt is, mint ami az előző bekezdésben le van írva, csupán adunk egy irányt is a játéknak.
Cél 2/a: játék választással 1:1 elleni játékban
Célja továbbra is a játékhelyzet oktatása és gyakorlása. A játékosoknak itt az előzőekhez képest annyi újdonság van, hogy az adott játékhelyzet megoldására több lehetőségük is van. De ezt rendszerint először az edző dönti el, melyiket kell alkalmazni.
Cél 2/b: játék választással 1:1 elleni játékban
Az előzőhöz képest annyi a változás, hogy már a játékosokra van bízva a döntés. Így szükségük lesz a kreativitásukra is.
Cél 3: 1:1 elleni játék mérkőzésszerűen
Most pedig eljött az, hogy a játékhelyzetet mérkőzéshelyzetben kell alkalmazni. Ami az előzőekben igaz volt, az most is igaz, beleértve a szabad döntést, a kreativitást, a variálást és a hibajavítást is.
Végül pedig álljon itt még néhány további módszertani fogás. Hagyjuk a játékosokat gyakorolni! Sose felejtsük el a megfigyelést, az elemzést, a biztatást, és a hibajavítást! Adjunk instrukciókat játék közben! Szervezzünk szituációs edzéseket! A tréningeken figyeljünk a hangulatra, a motivációra és a konfliktusok megoldására!
Nézd meg Webshopunkat is!
