Bajnokok Ligája – Nyolcaddöntők I.
BL,kupák, válogatottak

Bajnokok Ligája – Nyolcaddöntők I.

Elrajtolt a nemzetközi futball talán legizgalmasabbnak mondható szakasza, vagyis a Bajnokok Ligája kieséses fázisa. A nyolcaddöntők első két játéknapján pályára lépett többek között a Manchester United, a PSG és a címvédő Real Madrid is, de rajtuk kívül is komoly csapatok szálltak csatába. Football Factor, Bajnokok Ligája összefoglaló!

Kiváltképp érdekes páros csatájának nézhettünk elébe a Manchester United és a PSG esetén, amely először játszott tétmérkőzést egymással európai kupaporondon. A Manchester United hetek óta tartó szárnyalásban van Solskjaer keze alatt, a PSG pedig utca hosszal vezeti a francia bajnokságot, ami nem meglepő, viszont a csoportküzdelmek során mutatott már olyat a francia csapat, ami miatt ebben az évben is sokra hivatott gárdának tartják Mbappéékat. A pikantériának megfelelően tehát nem is kezdett fejetlenül egyik csapat sem, bár az angolokon látszódott a fiatalos lelkesedés, így a találkozó elejét, ha mással nem is, de némi labdabirtoklási fölénnyel uralni tudták. Helyzetekben viszont közel sem bővelkedett a játékrész, Pogba kiszorított szögből leadott lövésén kívül Mbappé és Di Maria került helyzetbe, ám mindkét esetben leshelyzet előzte meg az akciót.

A fordulást követően a PSG vette át a kezdeményezést és már korán, egy bő tízperces etapban elrendezték a győzelmi kérdést. Az 53. percben Kimpembe passzolta Di María szögletét a manchesteri kapuba, majd a 60. percben egy mesteri kontra végén ismét Di María készített elő, ezúttal Mbappénak. A két gyors gól teljesen szétzilálta a hazaiakat és több esetben már csak De Gea tartotta – valamennyire – meccsben a csapatát hatalmas védéseivel. Az utolsó bő húsz percet a PSG taktikusan, okosan futballozva hozta le és őrizte meg a kétgólos előnyét. Hogy a United a 0-2-nél is rosszabb helyzetbe kerüljön, arról Pogba gondoskodott a 89. percben, amikor teljesen feleslegesen begyűjtötte második sárga lapját is, így a visszavágón ő már biztosan nem léphet majd pályára.

A Manchester United bár lelkesen kezdett, helyzetekig nem igazán tudott eljutni, így többnyire a védekezésének variálásával próbált színt vinni a játékába. Egész pályás letámadásaival tudott némi zavart kelteni a PSG passzjátékában, de helyzetekig így sem jutott az angol gárda, ráadásul a letámadások is csak időszakosak voltak. Helyenként igen durván faltoltak a hazai játékosok, de a mérkőzés alapvetően nem tűnt durvának, ezek a belépők inkább a feszültség miatt csúszhattak meg a kelleténél jobban. Mindenesetre arra épp elég volt a feszültség, hogy Pogba két sárgát gyűjtsön, tovább nehezítve az amúgy sem jó kilátásokkal kecsegtető visszavágót majd Párizsban.

Eleinte sok hibával játszott a PSG, főleg a passzok tekintetében volt pontatlan a francia csapat, ráadásul többször olyan szituációban, amikor azt nem kényszerítette ki az ellenfél. A fentebb említett feszültség tehát érzékelhető volt a vendégeken is, ezzel együtt kifejezetten taktikusan, okosan játszottak a franciák. A második félidőben egyértelműen fölé nőttek ellenfelüknek, aminek a kulcsa a feljavult passzolási mutató volt és persze a szélvészgyors kontrák. A csapat és egyben a találkozó két kulcsfigurája Di Maria volt két asszisztjával, valamint a játékrészben tarthatatlan Mbappé, akinek vezérletével könnyen ki is üthette volna a PSG a Unitedet, így azonban ha nem is sok, minimális izgalom talán még várható a visszavágón.

A keddi játéknap másik mérkőzésén két nem túl jó formában levő csapat találkozott –  AS Roma – FC Porto – és sajnos igazolták is ezt a bizonyos gyenge formát, ugyanis az első félidőben gyakorlatilag semmi nem történt Dzeko 38. percben eleresztett közeli bombáján kívül, amit a baloldali kapufa bánt. A második félidőben a Porto birtokolta valamivel többet a labdát, ám gólt mégis a Roma szerzett a 70. percben Dzeko tolt ki egy labdát jó ütemben Zaniolonak, aki szépen lőtte ki a bal alsó sarkot. Sőt a 76. percben már két góllal vezetett a Roma, ezúttal Dzeko passz helyett a lövést választotta, ami a bal kapufáról épp az előbbi gólt szerző Zaniolo elé pattant, neki pedig csak a kapuba kellett passzolnia. Hogy izgalmas legyen a visszavágó, arról igen szerencsés körülmények között Adrián gondoskodott egy elé pattanó labdával a 79. percben, kialakítva a 2-1-es végeredményt.

Gyenge színvonalú mérkőzés volt, de a szűk előny, helyzetei alapján jogosan került az olasz csapathoz. A Porto sokszor megkeserítette ugyan a Roma dolgát a letámadásaival, a labda is többet volt a portugáloknál, csakhogy a helyzeteket mégis a Roma tudta kidolgozni és ami még fontosabb belőni. Ennek tükrében a szerencsés körülmények között szerzett idegenbeli gól hízelgő a Portora nézve és még nagyon sokat érhet a visszavágón. A párharc tehát teljesen nyílt maradt és minden bizonnyal több izgalmat hordoz majd magában a második felvonás során.

A szerdai játéknapon az Ajax – Real Madrid párosítás magában hordozta a parádét, tekintettel a nagyszerűen futballozó és a Bayern München ellen már bizonyított Ajax fiataljaira és a címvédő rutinjára. Persze nem volt magától értetődő, hogy olyan kitűnő meccset láthatunk majd, mint aminek végül szemtanúi lehettünk, lévén a hollandok fiatalságából eredően, akár bénítólag is hathatott volna a nagy tét. De nem így történt, hanem úgy, ahogy azt talán kevesen gondolták, ugyanis az Ajax egy komplett félidőn át a kapujához szegezte a királyi gárdát és levegővételnyi időt sem hagyott Modricéknak a kibontakozásra. Az egyetlen Real lehetőség a mezőnyben teljesen eltűnő Vinicius nevéhez fűződött a félidő derekán, de Onana nagyot nyújtózva védte a léc alá tartó lövést. Mindeközben a túloldalon a hazaiak folyamatos presszingel keserítették a vendégek életét és a rengeteg labdaszerzésből sok veszélyes akciót futtattak, ám az utolsó passzokba rendre hiba csúszott. Ennek ellenére Tadic kapufáig jutott, Zijes pedig ziccert lőtt Courtoisba, sőt Tagliafico révén gólt is szerzett az Ajax a 36. percben, de hosszas VAR közjáték után a gólt érvénytelenítette a játékvezető.

A fordulást követően magára talált a Real Madrid és lecsökkentette labdavesztései számát, sőt szép lassan irányította is a játékot. Olyannyira, hogy az 51. percben Benzema lövéséhez már kellett Onana tudása, melyre egy perccel később még Neres válaszolt egy kihagyott ziccerrel. A 60. percben azonban nem volt menekvés az Ajax számára: A találkozón idáig talán a második érdemi megmozdulását felmutató Vinicius harcolt a labdával a tizenhatoson belül, amit végül jó ütemben játszott az üres területre mozgó Benzemának, a befejezés pedig első osztályúra sikerült. A gólt követően nem adta fel az Ajax és rövid időn belül, közel az első félidei tempójában futballozva újra támadásba lendült, aminek eredményeképp a 76. percben megszületett az egyenlítő gól Zijes jóvoltából. A lendület, amely meghozta az egyenlítést, végül a veszte lett a hazaiaknak, ugyanis a győztes gól megszerzéséért a hátsó alakzat felbomlását is kockára tette Erik Ten Hag csapata, ezt pedig egy parádés kontra végén ki is használta a Real Madrid: Carvajal milliméter pontos beadását Asensio passzolta az üres kapuba a 87. percben. Drámai mérkőzésen tehát a rutin végül felülmúlta a sikeréhes fiatalságot, de a körülményekről még sokat fogunk beszélni…

Az, amit az első félidőben művelt az Ajax, arra nehéz pozitív jelzőt találni. Az a fizikai fölény, az agilitás amivel lenullázták a címvédőt egészen elképesztő volt. Talán az ember két keze sem lenne elég, hogy megszámolja hány labdát szerzett a csapat a Real térfelén, és ha egy-egy passz pontosabb, akkor több góllal is vezethetett volna az Ajax. Persze kis szerencsével még így is, de a kapufa és a VAR inkább a vendégeket segítette. Ahogy az várható volt, ezt a tempót nem lehetett 90 percen keresztül diktálni és a második félidő elején, ahogy visszavettek a nyomásból a hollandok, meg is kapták az egyébként elkerülhető gólt. Minden elismerés, hogy ezek után újra erőt merítettek és hasonlóan az első félidőhöz, újra beszorították a királyi gárdát és végül teljesen megérdemelten kiegyenlítettek. Csakhogy ami az ő oldalukon hiányzik még – a rutin – az a másikon megvan, így hiába mondatja az összkép azt, hogy az Ajaxnak kellett volna nyernie, rutin nélkül nem megy.

Hiába taglózták le az első félidőben a Realt, nekem meggyőződésem, hogy az elmúlt hetekben egyébként is egyre jobb formát mutató blancók amúgy sem feltétlenül akartak volna kezdeményezni már az első felvonás, első félidejében. Nehéz azt mondani az Ajax tornádó fociját látván, hogy a vendégek szándékosan adták át a kezdeményezést, én ammondó vagyok, hogy volt benne azért némi tudatosság. Ugyanis melyik csapat lenne nagyobb szakértője a kétmeccses párharcoknak, mint a Real Madrid, ráadásul az elmúlt hetekben a Barcelona és az Atletico elleni meccseik során is tanúbizonyságot tettek a megfontolt játékról. Ha pedig az eredményjelzőre pillantunk, újfent egy taktikus (természetesen, nagyon szerencsés) győzelmet látunk madridi oldalon. Ami a játékot illeti, nos, ha az Ajax parádésan támadott, akkor a Real ugyanígy védekezett, mert hát azok az utolsó passzok, amik nem jöttek be a hazaiaknak, abban a védelem kezelába, feje is benne volt. Amikor irányíthatott a Real, akkor megfontolt, pontos támadásokat vezetett, és ami még fontosabb pontosan fejezte be azokat. Egyszóval a kiegyenlített statisztika és a jobban játszó Ajax ellenében a Real Madrid volt a hatékonyabb csapat.

Természetesen Tagliafico meg nem adott gólja mellett én sem akarok szó nélkül elmenni. Adott a szabálykönyv és adott a VAR, ezek után pedig született egy döntés, ami érvénytelenítette a találatot. Egyet aludva a dologra én ezzel ki is tudok egyezni, azonban, ha máshol nem is, morális síkon felvetődik egy-egy kérdés, ami a futball minőségét illetően lehet fontos. A kapus akadályozása vetődött fel, mint szabálytalanság, nos, ez esetben nem egészen tiszta, hogy mivel ezt éppenséggel maga Courtois sem kifogásolta, érdemes-e befújni, mint szabálytalanság? Rendben, lesen tette, de akkor most attól akadályozta a kapust, hogy lesen volt (nyilván nem), vagy valóban akadályozni akarta? Ha nem lett volna lesen, ugyanezért a mozdulatsorért is lefújják Tadicot, mint szabálytalanság? Mert ha csak az volt a baj, hogy lesen volt akkor jön a következő kérdés: Tadic valóban játékba avatkozott? Ez pedig azért fontos kérdés, mert egy könyvbe talán le sem írt szabály szerint a támadófutballt hivatott segíteni az úgynevezett futballért felelős személyzet, azaz a játékvezetők és a szerveik egyaránt.

Na mármost, a kapus akivel elvileg szabálytalankodtak, láthatóan nem érezte így, Tadic játékba avatkozása pedig kérdéses, már csak azért is, mert egy csatár az ötösön szálló labda felől, azaz a gólhelyzettől kifelé kellene mozogjon a másodperc tört része alatt, amikor az a dolga, hogy gólt lőjön? Egy dolog biztos, ezt az esetet lehetetlen lenne szabálykönyvbe foglalni és az is biztos, hogy a támadófoci nem lett megvédve. Arról nem beszélve, hogy engem nagyon is érdekelne (talán ez az egyetlen releváns kérdés), hogy vajon a Real Madridon kívül más csapatokat is megvédett volna-e a VAR ebben a helyzetben? Mindazonáltal, továbbra is hajrá VAR, hajrá igazság!

Izgalmas, jó tempóban induló mérkőzésnek lehettek szemtanúi azok a nézők, akik a Tottenham Hotspur – Borussia Dortmund találkozót választották az amszterdami csata helyett. Kiegyenlített mederben zajlottak a percek, bár az angoloknál valamivel többet volt a labda, sőt Moura révén már a 6. percben egy kapufát érintő lövésig is eljutottak. A Dortmund viszont hatékonyabban tudott felérni a hazai kapu elé és többször el is találták azt. Pulisic, Delaney és Zagadou helyzeténél is szükség volt Llorisra, a hazaiak kapusára. Összességében véve tehát a vendégeknek állt a zászló a szünetig. Csakhogy a második félidőt elindító sípszót követően szűk két perccel már vezetett is a Tottenham, Szon Hung Min góljával, Vertonghen baloldali beadásából. Bármit is akarhatott a Dortmund, vagy akár a Tottenham ez a gól mindkét csapatot kibillentette az első félidei produkciójából, ugyanis innentől kezdve jóformán már csak az  angolok voltak a pályán. Bár Delaney és Dahoud még adtak egy-egy kisebb feladatot Llorisnak, a komoly helyzetek és a gólok már csak a Tottenham oldaláról jöttek. A 83. percben Aurier varázslatos, védelem mögé ívelt labdáját Vertonghen lőtte kapásból a kapuba, három perccel később pedig Llorente fejelte be Erikssen szögletét, kialakítva ezzel a kiütéses 3-0-s végeredményt.

Az első félidőben nagyon nem találta a játék ritmusát a Tottenham és nem tudni megtalálta volna-e, ha nem jön a korai gól a második félidőben? Mindenesetre a feljavult csapatmunka miatt nem érdemtelen az angolok győzelme, még ha a végeredmény túlzó is. Nem is feltétlenül a három rúgott gól túlzó, hanem az, hogy a Dortmund nem tudott betalálni egyszer sem, pedig helyzete volt rá bőven. Viszont! Sok a három gól a németekre nézve, akik rendkívül jól védekeztek az egész őszi szezonban, a csoportban is összesen két találatot szedtek be hat meccsen. Csakhogy ez a pár perces összeomlás jó eséllyel a végzetüket jelenti a BL idei kiírásában…

Eredmények

Manchester UnitedParis Saint-Germain0 : 2
AS RomaFC Porto2 : 1
AjaxReal Madrid1 : 2
Tottenham HotspurBorussia Dortmund3 : 0

 

Football Factor webshop:

NIKE focicipők

ADIDAS focicipők

Football kiegészítők

Pásztor Zsolt

Pásztor Zsolt vagyok, diplomámat a BGF Kommunikáció és médiatudomány szakán szereztem. A labdarúgást édesapámnak köszönhetően szerettem meg és most már évtizedes távlatokban beszélhetünk erről a kapcsolatról. Egybekötve a tanulmányaim során, az írásról szerzett tapasztalataimat és a foci szeretetét, született meg anno az elhatározás, hogy blog formájában igyekszem majd néhány gondolatot átadni. Elsősorban a spanyol és a magyar foci követője vagyok, tehát a bejegyzéseim főként ezekben a témakörökben lesznek közzé téve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.