Bajnokok Ligája – Negyeddöntők I.
BL,kupák, válogatottak

Bajnokok Ligája – Negyeddöntők I.

Emelkedik a tét, hiszen ezúttal már a legjobb négy közé jutás volt a cél a csapatok számára a legrangosabb európai kupasorozatban. A héten megkezdődtek a negyeddöntő párharcai és tekintettel a nyolcaddöntők mérkőzéseire, magasan volt a léc, már ami az izgalmakat jelentette. Ez persze egyedül nekünk nézőknek lehetett szempont, a játékosok feltehetőleg kevés látványosság mellett is ugyanolyan szívesen vennék a továbbjutást. Lássuk, hogy az odavágók után mik a kilátások! Football Factor, Bajnokok Ligája összefoglaló!

Nem biztos, hogy a Tottenham Hotspur – Manchester City csata jelentette a slágert a négy párosítás közül, viszont két jelenlegi angol topcsapatról lévén szó feltétlenül pikáns összecsapás elé nézhetett a futballtársadalom. A pikáns alatt én leginkább hatalmas taktikai csatára gondolok és nem feltétlenül a helyzetekben gazdag gólparádéra. Ennek oka, hogy a két gárda szinte teljes mértékben ismeri már egymást, így meglepőt is nehéz húzni, ezzel együtt pedig a nyomás is nagyobb, mint egy bajnoki mérkőzésen.

Nos, azt hiszem, aki látta a mérkőzést az megerősítheti a fentieket, olyannyira, hogy az elcsépelt lózung alapján, miszerint egy párharc 180 percből áll, ezúttal tényleg az volt az érzet, hogy egy 90 perces mérkőzésen is mintha úgy játszanának a felek, mintha rögtön utána jönne még két félidő. Rendkívül fegyelmezetten, minimálisat kockáztatva játszottak a csapatok és gyakorlatilag semmi váratlant nem húzott meg egyikük sem. Amikor épp magasra tolva a védekezést támadta egyik fél a másikat, olyankor emelkedett a színvonal is, minden más esetben a komfortos biztonsági futball volt az előtérben.

Az első játékrész két érdemi helyzete Agüero tizenegyese volt, illetve ezt követően Kane villámgyorsan leadott lövése a tizenhatoson belülről, amit Edersonnak kellett védenie. Nagy kérdés, hogy milyen forgatókönyv alakul ki, ha Agüero belövi a büntetőt, Lloris védése azonban komoly löketet adott a hazaiaknak, akik át is tudták venni az irányítást. Bár gólhelyzetekben nem igazán realizálódott a Tottenham fölénye, az az érzet kialakult, hogy egy esetleges szűk győzelem akár még össze is jöhet a londoniaknak. Csakhogy, ekkor (már a második félidő elején) következett be Kane sérülése, ami óriási veszteség volt a hazaiaknak. A helyére beálló Lucas azonban egész jól helyettesítette a Tottenham sztárját és bár a City egy jó húsz percen átívelő periódusban már-már beszorította kapujához Pochettino csapatát, egy váratlan góllal – Szon egyéni akciójából – ki tudott jönni a szorításból és meg tudta nyerni a találkozót.

A Tottenham valószínűleg kihozta a meccsből a maximumot, nem kapott gólt hazai pályán, sőt még szerzett is egyet, mindezt úgy, hogy egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, sőt. Szinte hibátlanul teljesített minden csapatrész és egyéni hibák sem adódtak. Ha ők szereznének gólt először a visszavágón, az több mint kellemetlen lehetne Guardiolának, azt ugyanis bizonyította ezen az estén Pochettino csapata, hogy képes egy egész meccsen keresztül fegyelmezetten játszani és helyenként még veszélyt is teremteni. A City (Guardiola) szempontjából, főleg taktikai szempontból akad néhány megkérdőjelezhető pont, például De Bruyne és Sane padoztatása, vagy épp Delph baloldali védőként játszatása. A helyzetkialakításban ugyanis elég halovány volt a vendégcsapat és Delph sem volt túl magabiztos a posztján, a kapott gólt az ő számlájára nyugodtan fel lehet írni példának okáért.

Érdekes visszavágóra lehet tehát számítani, taktikailag és fegyelmezettségben valószínűleg hasonló mérkőzést láthatunk majd. A City könnyen nagy bajba kerülhet, viszont nyilván nincs kilátástalan helyzetben sem, az viszont biztos, hogy sok ponton változnia kell majd Guardiola együttesének. A Tottenham számára azt gondolom néhány százalékkal közelebb került az elődöntő az első meccs után, ám a visszavágón pokoli nehéz dolguk lesz és egyelőre úgy néz ki, hogy a legnagyobb csillaguk Harry Kane nélkül kell megoldaniuk a nagy feladatot.

A Liverpool – FC Porto összecsapás – már csak a közelmúlt statisztikáját is figyelembe véve – vetette fel a legkevesebb kérdést a továbbjutást illetően és ezt a hazaiak tulajdonképpen nem is cáfolták, hiszen kiváló első félidőt produkálva közel félóra alatt elintézték a vendégeket Keita és Firminho találataival. Csakhogy a folytatásban több olyan hibát és hozzáállásbeli fegyelmezetlenséget is elkövetett Jürgen Klopp csapata, amire bizony könnyen ráfázhatott volna. A portugálok ugyanis Marega vezérletével közel féltucat komoly gólszerzési lehetőséget puskáztak el, azt meg már nem kell talán részletezni, hogy hány meglepetés született idén a Bajnokok Ligájában.

Szóval a Liverpool végül behúzta 2-0-ra a találkozót, de nagyjából hatvanpercnyi játékot közel sem tehetnek ki az ablakba és csak megköszönhetik a Portonak, hogy képtelenek voltak élni a lehetőségeikkel. Érthető, hogy az angolok nagyon komoly kétfrontos háborút vívnak (Premier League, BL) ami sok erőt emészt fel, de jóval kisebb kihagyásokért is nagyobb árakat fizettek már be idén csapatok a BL-ben. Az odavágó után továbbra sem kétséges, hogy a vörösök a párharc esélyesei, de egy hazai pályán, tulajdonképpen esélytelenek nyugalmával játszó Porto még nagyon is veszélyes lehet, amennyiben nem az éles arcát mutatja majd végig a Liverpool.

Mondanám, hogy szeszélyes a futball, de egyrészt túl pátoszos lenne ráhúzni csak erre a sportra a jelzőt – hiszen melyik sportra ne lehetne igaz –, másrészt nem is a futball volt szeszélyes, hanem a Paris Saint-Germain. Belátom messziről indítottam, de a tegnapi Manchester United – Barcelona találkozón tulajdonképpen végig az járt a fejemben, hogy te jó ég, miért nem a PSG van itt az angol csapat helyett? Teljesen semleges érzelmek fűznek mind a francia, mind az angol csapathoz, épp ezért játszadoztam a gondolattal, hogy bizony parázsabb párosítás lehetett volna az, ami végül nem lett. Mindenesetre egyfajta szenzáció az elit futballban, hogy a Manchester United gyakorlatilag zsinórban már három olyan meccset vívott meg a kieséses szakaszban amihez nem sok köze volt és vélhetően lesz egy negyedik is. Az ugyanis egyértelműen a Barcelonán múlott, hogy visszafogott látvány és visszafogott eredmény született az Old Traffordon.

Ha a Tottenham esetében azt írtam, hogy kihozták a maximumot a meccsükből, akkor ez igaz lehet a Unitedre is, lám mégis milyen nagy a különbség a két csapat játéka és az elért eredmény között. Nehéz valós képet festeni a találkozóról, ugyanis a katalánok közel sem száz százalékon futballoztak, sőt helyenként talán még a 60-70-et is csak súrolták. A United a védekezését viszonylag jól összerakta és többnyire öt védővel szűkítette a területeket a Barcelona támadásépítéseinél, akik nem is gyártották futószalagon a nagy helyzeteket, igaz a korai gól (Shaw öngólja a 12. percben) és a tény, hogy bátran lassíthatta a játékot Valverde együttese nem is feltétlenül zavarta össze a manchesteri védelmet. Támadásban viszont igen halvány volt az angol csapat, a második félidőben volt egy-egy periódus amikor magasan feltolt védekezéssel és letámadással zavarba hozták a gránátvörös-kékeket, de helyzeteik ekkor sem voltak igazán. Mindeközben a Barcelona Messi és Suarez révén több alkalommal akár a párharcot is lezárhatták volna. A katalán helyzetek azonban kimaradtak és láthatóan nagyon megelégedett a vendégcsapat a szűk győzelemmel. Ezt főképp a Coutinho-Vidal csere és a labda következetes eldugása, ám nem megjátszása példázta ékesen.

Kaput eltaláló lövés nélkül, emellett kilátástalan támadójátékkal jelentkezett a United, hatalmas meglepetés lenne, ha mégegyszer csodát tenne Solskjaer csapata, ezúttal a Camp Nouban és a Barcelonától is nagy bravúr lenne kiesni.

Ajax – Juventus… A holland csapatnak tulajdonképpen tényleg mindegy, hogy ki az ellenfél, a szédületes rohamokat és a szűnni nem akaró kapura lövéseket következetesen zúdítja aktuális ellenfelére Erik ten Hag csapata. Hogy épp ki brillírozik a csapatból az persze sok tényezőtől függ, mint például az ellenféltől is, ezúttal ugyanis keveset láthattunk Tadic varázslataiból, cserébe Zijes és Neres az egész mérkőzésen csőre voltak töltve. 18/6-os lövési mutató és masszív labdabirtoklási fölény, ami az Ajax mellett állt. Csakhogy az eredményjelző a kiegyenlített 1-1-et mutatta a lefújás pillanatában.

A Juventus megfontoltan, semmit sem elkapkodva kezdte a mérkőzést, keveset kockáztattak, de annyit azért elhitettek az Ajaxxal, hogy bennük van a gólszerzési potenciál, amit főleg Bernardeschi lövései jelentettek. Láthatóan tanult tehát Allegri az Atletico Madrid elleni odavágóból, amit simán, lőtt gól nélkül veszített el csapata. Olyannyira, hogy Ronaldo klasszisának, Cancelo álompasszának és a hatalmasat hibázó Ajax védelemnek köszönhetően vezetéssel vonulhatott szünetre az Öreg Hölgy. Ez persze cseppet sem zökkentette ki a hollandokat és jóformán középkezdésből egyenlítettek Neres átlövéséből.

Hogy mennyire nem dőlt el a párharc azt igazolja az, hogy milyen mértékben önálló az a futball amit az Ajax játszik és jó eséllyel erre Torinóban is képesek lesznek. Továbbá akárcsak a Real Madrid elleni hazai mérkőzésen, most is rengeteg kihagyott helyzete volt a hollandoknak, ezen pedig láttuk már, hogy tudnak javítani. Ezzel együtt olasz oldalról lenyűgöző volt például Douglas Costa játékba szállását nézni, akire nem nagyon volt ellenszere az Ajaxnak és kishíján (kapufa lett) győztes gólt lőtt a végjátékban egy egyéni akciót követően.

A rutin, a hazai pálya és az idegenben elért eredmény mind-mind a Juventus mellett szól, de ezek a tényezők a jelenlegi mezőnyben épp az Ajax ellen érik a legkevesebbet az eddig látottak alapján. Visszavágó, pontosabban visszavágók egy hét múlva!

Eredmények

Tottenham HotspurManchester City1 : 0
LiverpoolFC Porto2 : 0
Manchester UnitedBarcelona0 : 1
AjaxJuventus1 : 1

 

Football Factor webshop:

FC BARCELONA felszerelések

MANCHESTER UNITED felszerelések

MANCHESTER CITY felszerelések

JUVENTUS felszerelések

NIKE focicipők

ADIDAS focicipők

Football kiegészítők

Pásztor Zsolt

Pásztor Zsolt vagyok, diplomámat a BGF Kommunikáció és médiatudomány szakán szereztem. A labdarúgást édesapámnak köszönhetően szerettem meg és most már évtizedes távlatokban beszélhetünk erről a kapcsolatról. Egybekötve a tanulmányaim során, az írásról szerzett tapasztalataimat és a foci szeretetét, született meg anno az elhatározás, hogy blog formájában igyekszem majd néhány gondolatot átadni. Elsősorban a spanyol és a magyar foci követője vagyok, tehát a bejegyzéseim főként ezekben a témakörökben lesznek közzé téve.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.