Azerbajdzsán és Wales ellen „selejtez” a válogatott – beharangozó
Magyar foci

Azerbajdzsán és Wales ellen „selejtez” a válogatott – beharangozó

Az Európa-bajnoki selejtezők 3. és 4. fordulójához érkeztünk, ahol a magyar válogatott Azerbajdzsán és Wales ellen mérkőzik majd meg. Lássuk, mit várhatunk a csapattól ezen a két meccsen – következzen egy kis beharangozó!

Felemás előzményekkel megyünk neki ennek a két meccsnek. A horvátok elleni siker önbizalmat adhat. Mutathatja, hogy igenis lehet keresnivalónk ebben a selejtezősorozatban, és bravúrok árán ugyan, de odaérhetünk az első két hely valamelyikére. Azonban sokkal jobb lenne az összkép, ha előtte Szlovákiában legalább egy pontot elcsíptünk volna – sajnos végül nem így lett, és annak ellenére, hogy az aktuális VB-ezüstérmes legyőzése bizonyára sokáig emlékezetes marad, mégse lehetünk teljesen elégedettek, már ami a teljes selejtező sikerességére való kilátásainkat illeti.

Ilyen előjelekkel vágunk tehát neki ennek a két meccsnek, ahol azt gondolom, nagyon sok minden eldőlhet, sőt, akár végleg elszállhatnak továbbjutási reményeink (bár ahhoz valami nagyon nagy tragédiának kéne bekövetkeznie). Ám ami biztató, hogy ha érvényesül a papírforma – azaz legyőzzük az azerieket, de a walesiek ellen kikapunk – még akkor sem dől el sok dolog. Röviden: nem ez a két meccs lesz majd a sorsdöntő, ezt nem érdemes állítani.

Első ellenfelünk Azerbajdzsán lesz tehát, ahová már el is utazott a válogatott. A gyakorlatilag már Ázsiában fekvő ország nincs közel (ez majd a visszaútnál jelenthet kisebb problémát), ráadásul a jelenlegi klímája sem a legideálisabb futballozáshoz. Bakuban játszunk majd velük, de nem abban a stadionban, ahol pár napja az Európa Liga döntőjét rendezték, hanem egy sokkal kisebb, nagyjából 11000 embert befogadni képes arénában.

A csoportkör sorsolásakor eléggé reális kalkulációnak számított az, hogy Azerbajdzsánt mindenki megveri majd, így mi sem veszíthetünk pontot, pontokat ellenük. Eddig az azeriek egyetlen meccset játszottak, a horvátoktól idegenben kaptak ki 2-1-re. Nem túlzás azt állítani, hogy amennyiben nem nyerünk ellenük, nincs értelme EB-ről meg kijutásról beszélni. Bármilyen nehéz is lesz, az azerieket verni kell – mindegy, hogy milyen módon. Az esetleges vereség (vagy döntetlen) esetén ráadásul azzal is szembe kell néznünk, hogy rövid időn belül még egy olyan ország ellen szenvedünk vereséget, akit közel sem jegyeznek Európa elitjében, de még a középmezőnyben sem. És ez nyilván kihatna a Wales-meccsre is.

Persze azért ne állítsuk be magunkat esélytelennek. Ennek a találkozónak – nem sok ilyen van a csoportunkban – mi vagyunk az esélyesei, ez kétségtelen. A múlt is mellettünk szól: eddig öt meccset játszottunk ellenük, mindannyiszor mi győztünk. Legutóbb 2011-ben játszottunk ellenük, egy barátságos mérkőzésen, ott 2-0-ra győztünk Rudolf Gergely és Hajnal Tamás góljával.

A keddi, Wales elleni meccs már keményebb diónak ígérkezik. Itt bizony nem mi vagyunk az egyértelmű esélyesek, még akkor sem, ha hazai pályán játszunk majd, és a horvátok ellen is láthattuk, mennyit számít az, ha közel 20000 szurkoló a nemzeti csapat mögött áll.

Marco Rossi egyébként azt nyilatkozta, hogy ha Azerbajdzsánban győzünk, Wales ellen sem kapunk ki – kívánom, hogy így legyen! És ezzel már csak azért is egyet tudok érteni, mert amióta az olasz szakember ül a kispadon, mindig a „második meccseink” sikerültek jobban: ugye eddig valahány alkalommal dupla meccset játszottunk és rendre a másodikra állt össze a válogatott, ezeken a „második meccseken” a mérlegünk három győzelem mellett egy döntetlen.

Sok múlik majd azon, hogy a meccs képe alapján minek tudunk majd örülni, de jóllehet sok szurkoló az 1 pontot előre aláírná. Én sem lennék elégedetlen – hiszen Wales nagyobb játékerőt képvisel nálunk – azonban nem igen lennénk kisegítve az egy ponttal. Nem rossz, és nem száll el győzelem nélkül minden továbbjutási esélyünk, de ha komolyan gondoljuk a selejtezőből való kijutást – és nem a Nemzetek Ligája-playoffból akarunk kvalifikálni – a horvát, szlovák, walesi trióból csak egyetlen egy előzhet meg minket. Mivel Szlovákiától már egyszer kikaptunk, érdemes lenne főleg arra figyelni, hogy a horvátokat és a walesieket tartsuk magunk mögött – így Wales ellen leginkább a három pont lenne a legjobb, de legalábbis kikapni nem igen szabadna.

Egyébként a szigetországiak velünk ellentétben legyőzték a szlovákokat, így a csoport állása abszolút nyílt. Walesnek amúgy az volt az egyetlen meccse eddig a selejtezőben. Velünk pedig a történelem során 8-szor mérkőztek, ezeken a meccseken Wales 5-ször, mi egyszer győztünk, és született két döntetlen is. Legutóbbi egymás elleni meccsünket 2005-ben vívtuk, ott ők győztek 2-0-ra egy felkészülési mérkőzésen. Reméljük, ezúttal viszont fordul a kocka, és mi kerülünk ki győztesen – hatalmas lépés lenne a kijutás felé!

Ha tippelnem kéne, én azt mondanám, 4 pontot szerzünk a két meccsen. Ez egyébként nem lenne rossz, de ahhoz, hogy odaérjünk a kijutó helyek valamelyikére, kellenének a bravúrok is – ha nem most, majd később. De bízzunk benne, hogy mind a lehetséges 6 pontot megszerzi ezen a két meccsen a válogatott!

 

Nézd meg Webshopunkat is!

MAGYAR VÁLOGATOTT felszerelések

LEGÚJABB FOCILABDÁK

LEGÚJABB SZURKOLÓI FELSZERELÉSEK

ADIDAS FOCICIPŐK

NIKE FOCICIPŐK

UTCAI CIPŐK

EXKLUZÍV FOCICIPŐK

KAPUSKESZTYŰK

FOOTBALL KIEGÉSZÍTŐK

Kovács Gergő

Kovács Gergő Péternek hívnak, 18 éves vagyok, jelenleg a BME-n tanulok villamosmérnöknek. Nagyjából 4 éve kezdtem el blogírással foglalkozni, az általam létrehozott Magyar Foci Blogot is azóta szerkesztem. Cikkeimet a Football Factor Blogon főként szakmai témákban írom, de célközönségemnek az egész magyar futballtársadalmat tekintem: írásaim között a szakemberek mellett a szurkolók is megtalálhatják a számukra hasznos tartalmakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.