Bravúrgyőzelem a javából: legyőztük Walest!
Magyar foci

Bravúrgyőzelem a javából: legyőztük Walest!

Az Azerbajdzsán elleni idegenbeli mérkőzés után Wales válogatottját fogadta a magyar válogatott a Groupama Arénában EB-selejtező mérkőzésen. Ami biztos volt a meccs előtt, hogy egy jóval nehezebb erőpróba vár ránk, mint Bakuban volt, ráadásul – még ha sorsdöntőnek nem is nevezhető – egy igen fontos meccs volt ez mindkét válogatott számára. Nekünk hazai pályán, amennyiben a kijutást komolyan gondoljuk, már pedig így van, nagy szükségünk lett volna egy győzelemre az egyik fő rivális ellen, a walesieknek pedig úgyszintén, hiszen hiába győzték le Szlovákiát, a legutóbbi meccsen kikaptak Horvátországtól, akiket ugye mi megvertünk.

A helyzetünket nehezítette, hogy Marco Rossi eltiltás miatt nem lehetett ott a kispadon, őt segítője, Cosimo Inguscio helyettesítette. Az viszont mindenképpen a javunkra szólt, hogy míg a walesiek vereséggel, mi egy hosszú ideje áhított idegenbeli győzelemmel érkeztünk erre a találkozóra.

Nem mondhatni, hogy nagy iramban kezdődött volna a találkozó. Mindkét csapat részéről látható volt, hogy inkább kivárásra játszik, ami tőlünk inkább érthető – hazai pálya ide vagy oda -, mint tőlük, hiszen tele vannak gyors játékossal: mindenkinek Bale ugrik be elsőre, de a másik szélen ott volt James, akit nemrégiben igazolt le a Manchester United, és még Rossi kapitány is kiemelte a gyorsaságát.

Az előzetes várakozásokkal ellentétben Wales tehát nem kezdett nagy iramban, mi se nagyon erőltettük a támadásokat, a veszélyesebb helyzeteket azonban ennek ellenére mi alakítottuk ki. Persze erőltettük a pontrúgásokat, és leginkább kiugratásokkal, beadásokkal, hosszabb labdákkal operáltunk. Szoboszlai és Holender is centikkel maradt le egy-egy középre lőtt labdáról – véleményem szerint utóbbi hagyta ki a legnagyobb magyar helyzetet, kár érte.

Az első játékrész, habár volt pár helyzet, gól nélkül zárult. A színvonaltól azért nem lehettünk elájulva, a mi szempontunkból voltak biztató jelek, ki merem mondani: az első félidőben jobbak voltunk, mint ellenfelünk.

A második félidő se kezdődött egetrengető iramban. Persze érthető, hogy egyik csapat se akart kinyílni, mert könnyen egygólos meccsé válhatott volna, ha valaki gólt szerez, de azért többet vártunk volna valamicskét támadásban a két csapattól.

Természetesen voltak helyzetek itt is, ott is, elég csak ha a Bale-féle szituációra gondolunk, amikor a Real Madrid (könnyen lehet, hogy lassan már csak volt) játékosa ordító ziccerben hibázott, nem tudta átemelni Gulácsit, de ott volt Szoboszlai lökete is, amely veszélyesen tartott a felső sarok felé, de végül kaput nem talált – nem a kapuson múlt.

Közben szépen lassan csordogált a második félidő, és az ember érzése egyre inkább az volt, hogy nem lesz itt gól. A mérkőzés akkor élénkült meg először, amikor ellenfelünk egy szöglet után a gólvonalról vágta ki a labdát, amit még Kleinheisler távoli, de kapura tartó lövése előzött meg.

A slusszpoén viszont csak ezután jött! Merthogy nem lett 0-0 a vége! Szalai brusztolt ki egy helyzetet a tizenhatoson belül, két védő gyűrűjében valahogy oda tudta tenni a szabadon érkező Pátkai Máténak a labdát, aki a kapuba bombázta azt! Óriási öröm tört ki a stadion legnagyobb részében. Főleg azután, hogy a második félidei magyar játékban kevésbé volt benne a gól, mint az első félideiben. Pátkai pedig, aki egyébként az egész meccsen dicséretes teljesítményt nyújtott, a horvátok után a walesiek hálóját is megzörgette, ki gondolta volna ezt a selejtezősorozat kezdete előtt!

Az utána lévő percekben már a walesiek domináltak, volt pár parázs szituáció a kapunk előtt, de megúsztuk, vagy mondjuk inkább, hogy hősiesen kivédekeztük! 1-0-ra győztünk, bátran mondjuk ki: bravúros módon. 80 percen keresztül vártunk türelmesen a gólra, megérkezett, majd emberfelettit nyújtva hátul, ennyivel is sikerült lezárni a mérkőzést. Nagyon szép siker ez a válogatott részéről.

Nyert tehát a magyar válogatott ismét, amely eddig három győzelemmel és egy vereséggel áll a csoportjában, nem máshol, mint az első helyen. Nagyon fontos volt ez a győzelem, nem túlzás kijelenteni, hogy ezzel igen nagyot léptünk az első két hely, és egyben az Európa-bajnokság irányába.

Folytatás szeptemberben, Szlovákia ellen, hazai pályán. Nem lesz könnyű, de ahogy láthattuk, semmi sem lehetetlen.

 

Nézd meg Webshopunkat is!

MAGYAR VÁLOGATOTT felszerelések

LEGÚJABB FOCILABDÁK

LEGÚJABB SZURKOLÓI FELSZERELÉSEK

ADIDAS FOCICIPŐK

NIKE FOCICIPŐK

UTCAI CIPŐK

EXKLUZÍV FOCICIPŐK

KAPUSKESZTYŰK

FOOTBALL KIEGÉSZÍTŐK

Kovács Gergő

Kovács Gergő Péternek hívnak, 18 éves vagyok, jelenleg a BME-n tanulok villamosmérnöknek. Nagyjából 4 éve kezdtem el blogírással foglalkozni, az általam létrehozott Magyar Foci Blogot is azóta szerkesztem. Cikkeimet a Football Factor Blogon főként szakmai témákban írom, de célközönségemnek az egész magyar futballtársadalmat tekintem: írásaim között a szakemberek mellett a szurkolók is megtalálhatják a számukra hasznos tartalmakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.