Pedagógia, tehetség és kiválasztás a labdarúgásban – 2. rész
Sporttudomány

Pedagógia, tehetség és kiválasztás a labdarúgásban – 2. rész

A neveléstudomány, vagy pedagógia a labdarúgás oktatásának egy fontos része, főként utánpótlás korban. Sokszor szokták mondani, hogy 10-12 éves korig – habár ezzel az állítással én személy szerint csak részben értek egyet – sokkal fontosabb az, hogy egy edző jó pedagógus legyen, minthogy jó labdarúgóelméleti szakember.

A tehetség, mint fogalom ma is rengeteg vitát szül a szakemberek között, és egyre inkább az olyan vélemény látszik bizonyítottnak, amely azt mondja: a labdarúgó jóval nagyobb részben edzéstermék, mint tehetség.

A kiválasztás pedig szintén egy nagyon fontos szegmense a labdarúgásban, ugye ez az a folyamat, amely során azt vizsgálják, hogy kell-e az adott játékos egy csapatnak, milyen szempontoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki egy adott csapatban játszhasson. Ez már utánpótlás korban elkezdődik, amikor folyamatosan keresik, kutatják azokat a játékosokat, akiket egyre nagyobb és nagyobb csapatok szerződtetnek, mert látnak bennük potenciált.

A pedagógiáról, a tehetségről és a kiválasztásról is volt már szó számtalan cikkben itt, a Football Factor Blogon. Ez a három szakterülete a labdarúgásnak – merthogy nagyon is fontos részét képezik – általában egymásra épül, együtt jár. Így nem árt egy nagy, kétrészes, összefoglaló cikket készíteni a témáról, természetesen az ismeretek rendszerezése mellett néhány újdonsággal is szolgálva.

Ez a második rész, amelyben a tehetség témakörének második fele kerül taglalásra, valamint a kiválasztást részletezem.

Az első részt a tehetséggondozással fejeztem be, most térjünk át a tehetségmodellekre!

A pszichológiai alapon nyugvó tehetségkutatások után különböző tehetségmodellek kidolgozása következett. Ennek egy fontos lépéseként Renzulli (1978) egy olyan tehetségmodellt hozott létre, melyben a tehetséget egy háromtényezős ábra metszéspontjában helyezte el – ahogy az az ábrán is látható. A tehetséges sportoló ezen összetevők olyan interakciójára képesek, hogy tehetségüket bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani.

Mönks és Knoers (1997) Renzulli tehetségmodelljét fejlesztették tovább és terjesztették ki. Hasonlóan Renzulli modelljéhez, e szerint a modell szerint is három fontos tényezője van a tehetségnek, ám emellett még három fontos társadalmi pillér (támasz) szükséges még ahhoz, hogy a tehetség a mindennapi életben is realizálódjon. Hogy mik ezek, azt szintén ábra szemlélteti.

Elsősorban a család felelős a gyermek sportolásának első lépéseinek megtételéért, így szerepe kimagasló a sportsikerek elérésében. Gyakran a család nem ismeri fel a gyermek képességeit vagy nincs lehetőségese a fejlesztésére, így a kiemelkedő adottság elvész. A korábbi modellek erősségeit és hiányosságait alapul véve Czeiczel (2004) megalkotta a 2 ×4 + 1 „sors” faktoros talentummodellt: a sors lehetővé teszi vagy meggátolja, hogy a potenciális adottságokból realizált tehetség váljon. Típusai: korai halál (biológia sors), betegségek (önsors rontás), tehetségvesztés, talentumrontás (társadalmi sors).

Williams és Franks 1998-ban külön labdarúgó tehetségmodellt alkotott. Ez alapján a tehetséges labdarúgót meghatározzák a fizikai tényezők, a szociológiai tényezők, a személyiség, a kognitív tényezők és a fiziológiai tényezők.

  • A fizikai tényezők: magasság, testsúly, testméret, csont átmérője, izomtömeg, somatotípus, növekedés, testzsír.
  • A szociológiai tényezők: szülői hatás, szocioökonómiai státusz, oktatás, edző-sportoló interakció, edzés mennyisége (órák), kulturális tényezők.
  • A személyiség jellemzői: önbizalom, szorongás, motiváció, koncentráció.
  • A kognitív tényezők: figyelem, játékintelligencia, anticipáció, kreatív gondolkodás, döntéshozatal, motoros készségek.
  • A fiziológiai tényezők: aerob kapacitás és anaerob kapacitás, ez utóbbinak a kitartás és az erő része is.

Összefoglalóan mit mondhatunk a sport(labdarúgó)tehetségről?

Azt, hogy a labdarúgásban (de bármilyen sportban igazából) az az egyén tehetséges, aki az adott sporttevékenység űzéséhez megfelelő biológiai alapokat, motoros adottságokat örökölt, melyek a környezet hatásaiként az edzéssel, felkészítéssel olyan szinte fejleszthetők, hogy azzal a hosszú távú kiemelkedő eredmény elérésére potenciális lehetőség kínálkozik. Ehhez rendelkezik mindazon antropometriai, fizikai, koordinációs, kondicionális és pszichés képességekkel, melyek nélkül nem képes az átlagon felüli teljesítményt tartósan elérni (Révész, 2008).

Azt azonban fontos leszögezni – ami az előbb elhangzottakból is következik – , hogy önmagában a tehetségesség semmit nem jelent edzés nélkül, illetve, hogy aki kevésbé tehetségesnek születik, az sincs hátrányban, hiszen a labdarúgás egy bizonyos szintig mindenki számára tanulható és elsajátítható!

Most pedig lássuk a kiválasztást!

A kiválasztás adott testalkati, motoros teljesítménnyel rendelkező egyének közül szak-specifikus elvekkel, eszközökkel és módszerekkel történik. Szempontjai a szociális, fizikai, pszichikai, biológiai érettség vizsgálata. Tulajdonképpen a kiválasztás során az egész személyiséget kell vizsgálni. A vizsgálatnak meg kell felelnie a versenyző korának, képességszínvonalának és a sportágnak. Általános iskolás korban történik általában a legtöbb sportra a kiválasztás, ilyenkor a leggyakrabban az erőt, az állóképességet, a gyorsaságot és hajlékonyságot nézik. A sportolás kezdetekor a sportágra, néhány éves sportmúlttal pedig a versenysportra választanak ki.

A kiválasztásnak több típusa, lehetősége is van. Nyilván ez attól függ, hogy milyen magas szinten történik ez, mennyire profi az egyesület, és milyen eszközök illetve szakemberek állnak rendelkezésre.

A „természetes kiválasztódás” a korlátozott lehetőségek miatt valósulhat meg. Tehát például kevés a gyerek, gyakorlatilag mindenkit ki kell választani, hogy meglegyen a falu utánpótlás-csapata. Általános iskolában jellemző, meglévő és szerzett képességek alapján történik. A közvetett kiválasztás az azonos terhelésre a kedvezőbben reagálókat választja ki. Feltételezi, hogy az edzésen a legjobbak is ott vannak. A gyakorlatban nehéz megvalósítani. A sikeren alapuló kiválasztás hatásos lehet. Versenyeredmények alapján történik, feltételezi, hogy a jobb adottságú versenyzők jobb eredményt érnek el. A tudományos kiválasztás pontosabb, megbízhatóbb, mint az eddigiek. Tudományos módszerekkel történik, diagnosztikus és longitudinális vizsgálatokkal.

 

Nézd meg Webshopunkat is!

MAGYAR VÁLOGATOTT felszerelések

LEGÚJABB FOCILABDÁK

ADIDAS FOCICIPŐK

NIKE FOCICIPŐK

UTCAI CIPŐK

FOOTBALL KIEGÉSZÍTŐK

Kovács Gergő

Kovács Gergő Péternek hívnak, 18 éves vagyok, jelenleg a BME-n tanulok villamosmérnöknek. Nagyjából 4 éve kezdtem el blogírással foglalkozni, az általam létrehozott Magyar Foci Blogot is azóta szerkesztem. Cikkeimet a Football Factor Blogon főként szakmai témákban írom, de célközönségemnek az egész magyar futballtársadalmat tekintem: írásaim között a szakemberek mellett a szurkolók is megtalálhatják a számukra hasznos tartalmakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.